Mit mondjak...

Mit vársz, mit mondjak?
Amit akarsz, úgysem mondhatom.
Az éjszaka sötét neszei meghaltak,
az üres semmit hallgatom.

Ez éjszakára nem jön fényes hajnal,
vége van, és nincsen tovább.
Közben erősen gondolom üres aggyal
az egész miértjét és okát.

Szürkeség gyúl a sötéten át,
hajnal lesz, és eljön a másnap,
nem öleljük egymást tovább,
átadom a helyem másnak.

Nem él, csak ott van a testem,
élve pusztul el magától,
pedig nem Te tetted ezt sem,
nem hozhatsz vissza a halálból.

Mit vársz, mit mondjak?
Amit kéne, már nem mondhatom.
Gyilkossá éleződtek az éjjeli szavak,
egész nap őket hallgatom.