Mit ér az élet?

Hogyha kérded: mit ér az élet?
Merre indulj, hogy céljaid el is érjed?
Minden csak néma, unott a táma,
S tudod nem avatnak már szentté ma!

Hogyha kérded: mit ér az élet?
Miért menni tovább, ha a holnapot nem reméled?
Minden csak hallgat, bár kérdésed vallat,
Mégis szádat némítja ezer fuvallat!

Hogyha kérded: mit ér az élet?
Mit tegyél, hogy magad a csillagokhoz mérjed?
Minden csak csendes, pedig szándékod rendes,
Ám hiába sorsod mégis folyton arcul verdes!

Hogyha kérded: mit ér az élet?
Mikor késő már, s hagy minket el a lélek?
Minden csak halott, ezt dobja a Tarot,
Ne húzz legközelebb a pakliból vesztes lapot!

Hogyha kérded: mit ér az élet?
Megtudván a választ, azt tovább regéled!
A MINDENT már tudod, álarcod unod,
S a hazug lelkek ármányát szapulod!

Hogyha kérded: mit ér az élet?
Már nem ingat meg a sok kamu elmélet!
Emberként leszel, a jóért teszel,
Ez az életedből egy pillanatot sem vesz el!

Már nem kérded: mit ér az élet?
Teszed a dolgod, miként azt jónak véled!
Már igaz ember vagy, a gonosz békén hagy,
Csak ügyelj arra, mindig az is maradj!

Tudod már jól, mit ér az élet!
Az életed már igazán megéled!
A szépet is látod, és sok a barátod,
Így e labirintus végét végre megtalálod!

Már kintről nézed, mit ér az élet,
Milyen könnyen eldobják az emberek a létet!
Eladják lelkük, nagy csőd a tervük,
S napról-napra nagyobb lesz a terhük!

Ezért is kérdik: mit ér az élet?
Próbálják megfejteni, mi is lett te véled!
Téged megvetnek, nincs nyoma tettnek,
Ám kik megértik szavaid, úgyis követnek...

S már tőled kérdik: mit ér az élet?
Van-e remény, s megtisztulhat-e a lélek?
Hol tiszta vagy, s kihagy az agy,
Ott a lényeg az, hogy mindig ember maradj!

Mi a válasz? Mit ér az élet?
Hogy megtudd, inkább Istenedet kérdjed,
Én is őt kérdem, válaszát remélem,
S addig sorsomat, tisztességgel leélem!

Mert a válasz: ennyi az élet!
Ha a lélek szavát becsülettel féled!
Jó emberré válsz, és oda találsz,
S mindig az igazak ügye mellé álsz...