Miként a napsugár

Miként a napsugár,
Ha szemedbe nézek,
Úgy ragyog, szikrázik,
S éget egész léted.

Miként a holdsugár
A sötét éjszakában,
Úgy világítod utam,
Melyre mindig vágytam.

Miként a lágy szellő
A nyári éjszakákon,
Úgy járod át testem,
S őrized az álmom.

Miként a virágok,
Melyek tündökölnek,
Úgy ragyog az arcod,
S tekinteted öl meg.

Miként a fáradt nap,
Mely lassan lenyugszik,
Úgy ölöd meg szívem,
Még él, de már haldoklik...