Mi a magány?
Egy padon ülni és örökké várni
estéken, mikor jól esne bármi,
csak egy pillantás, néhány kurta szó,
egy odavetett közhely: "élni jó".
De a világ elrobog, mint közönyös vonat,
s bár a végállomás nem késik sokat,
még egy találkozásra vársz az úton
egyedül töprengve rég elnyűtt búkon.
Talán megőrzöd örökre, mit elmondtál volna,
ha néma ajkad - kihez kell - szólna,
s kihuny az érzelem, de valahol mégis megmarad:
feledett ajándék, mit kibontani nem szabad.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások