Locsolóversek

Húsvét táján édes szokás
a vödörrel a locsolás.
Nálam is van szagos kölni
ha rád öntöm, meg fogsz ölni?


Locsolni jöttem, nem titkolom,
szép szokás ez, így gondolom,
múljon vizemtől a téli álom,
bizony, most ezt kívánom!
Hatás múlik is estendőre,
Ígérem, én itt leszek jövőre.
S nem adok az illendőre,
Locsolok én nyakra-főre.


Van nálam egy kis pacsuli
leloccsintom magát.
Ha egy kis mázlija van,
szereti a szagát.


Ződ erdőben vótam,
Adj egy sört, oszt jóvan.


Egy csepp kölnit a leányok hegyibe,
poharamba sok italt, de izibe.


Egy gondolat bánt engemet,
elfelejtettem versemet.


Zöld moha, zöld páfrány,
meglocsollak, házisárkány.


Igaz, hogy én mókás vagyok,
a vágyaim mégis nagyok:
meglocsollak, én cserébe
tojást tegyél tenyérbe!
Csak tojással be nem érem,
az áfával együtt kérem.


Húsvét van, odakinn
mosolyog az ég is,
adjanak egy ezrest,
mosolygok majd én is!


Zöld erdőben jártam,
két őzikét láttam,
az egyik kacsintott,
kérem a forintot.


Az erdei kék ibolya,
Szép, mint a lányok mosolya.
De mindkettő tovább szépül,
ettől az illatos izétül.
Látod, meg van a fele.
Megöntözhetlek vele?


Zöld erdőben jártam,
barna medvét láttam,
szereti a mézet,
add ide a pénzet!


Zöld erdőben jártam,
lejártam a lábam,
már mindenem dagad,
locsold hát meg magad!


Józsi vagyok, szép és laza,
locsoljak vagy menjek haza?


Ferrarival érkeztem,
Jó nagyot fékeztem,
Okos vagyok szép és laza,
Locsoljak vagy tűzek haza?


Patak mellett mentem,
azt súgta egy harcsa:
Va e háznál kislány,
hogy az Isten tartsa,
Meglocsolnám rózsavízzel,
hogyha előjönne,
akkor az a kicsi leány,
jaj de nagyot nőne.


Ajtó mellett állok,
piros tojást várok.
Ha nem adják párjával,
elszökök a lányával.


Én verset nem tudok.
azt mondjanak a kicsik,
én azért jöttem,
hogy igyak egy kicsit.


Kezemben veder,
a lábamon alig-alig állok
most meg ugyan hová lettek
a szép lányok?
Fejemben számtalan,
szebbnél szebb gondolat,
már nem is tudom,
vajon meglocsoltalak?