Már látom a jövőt, ami nincs,
A semmibe révedek megint.
Bár előre nézek, rám törnek: érzelmek,
Előttem áll a múlt, a fájdalom, a temérdek.
Már látom a jövőt, érzem a felelőséget,
Titkon még remény az élet.
A semmitől valamit kérek.
Ilyen a fáradt, meggyötört lélek.
Csak adni és adni.
Lyukas kosárba örömöt rakni.
A széthullott lelket, porból összerakni.
Hulló könnyekből, kősziklát faragni!
Már látom a jövőt, a múltból feltörőt.
Könnyekből, porból építem, a régi büszke nőt.
A gyermeket, az anyát, a szeretőt.
A gondoskodót, a nevetőt.
Istenem, adj erőt, hogy vállaljam a jövőt.
Ne dühből döngessem a felhőt,
Ne lássam rútnak ismét a napot, a felkelőt.
Istenem! Kérlek, adj erőt!
2005. 06. 12.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
üveggyöngy ·
Nagyon szépen adtad vissza a nőnek a bizonytalanságát s az óhaját. Érzek benne egy megfelelni akarást is, reméljük egyezik a saját akaratával is. Szép, érzékletes vers.
marica2 ·
köszönöm szépen kedves üveggyöngy!