Míg gyerek voltam,
Mosolyogtam
De felnőttem
S felelőtlen
Szerelmekkel
Megszenvedtem
Reményt vártam
És találtam
Csalódást
Meg halódást
Hittem a csodákban
És mindent csodáltam
Csillag voltam
Magam ragyogtam
De mikor dél körül fürdőztem
A valóságba ütköztem
Beletört a lábam
Mire újra jártam
Beletelt sok hónap
A haj lehullott rólam
Kopasz lettem
Tehetetlen
Csecsemősen
Járni kezdtem
A leckét megint megtanultam
Meglátásban megjavultam
Bárányokat elhajtottam
Ingujjamat felhajtottam
Nagy álmokat elfeledtem
És a reményt fogasra tettem
Most hát megint magas lettem
Kiskoromban is ezt hittem
Elmentem az óvodába
Elvesztem a sokaságba’
Most már tényleg nagy vagyok
Túl sok mégsem változott
Bár a lelkem elszakadt
Kezem, s lábam megmaradt
Gondolom, ha kint leszek,
Megint, s megint elesek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások