A tudat, hogy voltál
Simogatott,
Ahogy lágy szellő a fákat.
Most szemembe dermedt
Könnycseppel nézek utánad.
Elvarázsoltál, akár egy álom
Fárasztó nap után,
De halvány fényű csillagod
Lehettem csupán.
Holdam voltál, sápadt fényedtől
Én is ragyogtam,
De sajnos nagyon hamar
Egyedül maradtam.
Hisz ősi törvény,
Hogy a Hold a Nap körül kereng,
Évmilliók óta nem változott e rend.
Mennék feléd,
De tudom, sosem érhetlek el,
Néma sikoltásomra
Csak a csend felel…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Maizah ·
Rövidsége arra enged következtetni, hogy élt még a remény. S lám... :wink: