Kidobtál a rengetegbe
Ismeretlen őserdőbe.
Védtelen vagyok s félek,
Elveszik örökké a létem.
Nincs már meg a vastag pajzs,
Mely, ha kellett eltakart,
Nem tartod már előttem,
Nincs a szívem a szívedben.
Felfalnak a farkasok,
Vagy lassan elsorvadok.
Olyanná válok, mint az állatok,
De tudom, abba is belehalok.
Majd amikor eltemetsz,
Ne feledd, hogy szerettelek.
Síromra- mely a rengeteg lesz,
Szórjál majd sok nefelejcset.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Valami mégis tetszett benne: a sablonos gagyiságon átsütött, hogy te komolyan gondolod. Te elhitted, hogy ez a műanyag zene és szöveg szívből jön, és megpróbáltad szívből írni. Javaslom, hogy olvass igazi verseket, és rá fogsz jönni a kultúrházak fizetős műsorai és az igazi érzelem közötti különbségre, és meg fogod tudni mutatni, hogy képes vagy olyat is írni!