Kidobtál a rengetegbe
Ismeretlen őserdőbe.
Védtelen vagyok s félek,
Elveszik örökké a létem.
Nincs már meg a vastag pajzs,
Mely, ha kellett eltakart,
Nem tartod már előttem,
Nincs a szívem a szívedben.
Felfalnak a farkasok,
Vagy lassan elsorvadok.
Olyanná válok, mint az állatok,
De tudom, abba is belehalok.
Majd amikor eltemetsz,
Ne feledd, hogy szerettelek.
Síromra- mely a rengeteg lesz,
Szórjál majd sok nefelejcset.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Valami mégis tetszett benne: a sablonos gagyiságon átsütött, hogy te komolyan gondolod. Te elhitted, hogy ez a műanyag zene és szöveg szívből jön, és megpróbáltad szívből írni. Javaslom, hogy olvass igazi verseket, és rá fogsz jönni a kultúrházak fizetős műsorai és az igazi érzelem közötti különbségre, és meg fogod tudni mutatni, hogy képes vagy olyat is írni!