Kedvesemnek sok szerettel

Mikor először találkoztunk,
Vörös rózsát adtál, s még aznap csókolóztunk,
Úgy éreztem nem lesz soha vége,
Azt hittem Te vagy életem értelme,
Teljesen beléd estem,
És könnyet nem eresztettem,
Tudtam, hogy csak enyém vagy,
Dobog a szív, megáll az agy.

Mikor megláttalak, hevesen vert a szívem,
Azt hittem teljesen megőrültem,
Mikor megfogtad a kezem,
Én már mindenedet szerettem,
Mikor először magadhoz öleltél,
Azt kívántam, soha el ne engedjél,
Annyira szerettem ezt az érzést,
Mond miért kellett ez nekem? De ez csak egy kérdés,

Mára jó pár rózsa összegyűlt már,
De kidobni nem fogom, értük kár,
Vérzik a szívem miattad,
Miért volt az, hogy az utamat kiadtad,
Annyira szeretlek kedvesem,
Mond, miért teszed ezt velem?
Minden nap nézem a régi képeket,
És szenvedek.