Jelenés

Megállva a búza-sivatagban, egy hófehér utakkal átszőtt, csobogva elomló tájon, bronz, s elnyűtt aranyszín buborékok emelkedését látom, s a sugarak mord játékát a tengerzöld szérűn. S ott, ahol megtörik lendülete e tökélynek, a színek játékának, a legnemesebb ércekből, tiszta gyantából és megszűrt csókokból összeforr a vidék, és védtelen, gyönyörű rózsákat terelnek a természet pásztorai a forrás felé, mit az öt érzék, s nevetséges érzelmek takarnak el az emberek szemei elöl.