Eljött a tavasz s vele az ébredés,
Az évnek szaka, mibe kezdődik az évelés.
Rügyeznek a fák s virágok nőnek,
Így nőtt két virága ennek a tőnek.
Ugyanaz a gyökere, mindkét szárnak,
Mégis más a színe a két virágnak.
Szirmuk ugyanannyi, illatuk se más,
Különbségük alig van, mit laikus szem lát.
Máskor kezdtek virágozni, máskor nyílnak el,
Amíg lehet, mégis, együtt nyúlnak fel.
Egy napsugárért küzd mind a két virág,
Kettejük pompáján ámul a világ.
Együtt kúsznak fel, mégsem ugyanott,
A faóriás törzse közéjük falat rakott.
Elérniük egymást nem sikerül soha,
Noha őket egy helyre ültették oda…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások