Hullik a hó az égből,
mint könnyem szomorú szememből
Csepereg az eső oda fentről,
mint a vér remegő kezemből
Üres már a szívem,
mint a hófehér téli táj
Futok már ki a világból,
egyre meszebb, el ettől a vágytól!
Egyszer csak lecseppen a vérem,
Rájösz itt hagytam pecsétem
Rohansz utánam próbálsz elérni,
de már késő nem tudlak már szeretni
Tönkretetted életem
hiába voltál a mindenem!
Érted mindent feladtam,
S látod ezt kaptam
Nehéz a szívem inkább kitépem,
minthogy úrja szenvedjen Érted...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Hozzászólások