S ha hópihe hull arcomba
S érzem a tél ölébe húzna
Kínozna éjjeleken át
S lágyan testembe vág.
A virágok sírva fagynak el
Szeretők mosollyal hagynak el
Az élet kínnal érkezik
Van aki ezt is élvezi.
Sír, visít a gyerek
Mára nem kap tejet,
Nincs rá pénz.
Dolgozni minden nap,
Míg az ember nem vak
Zúgolódik a nép.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Köszi a kritikát! Jól esik!
Tudod néha én sem tudom eldönteni milyen is vagyok igazából. Néha tudok komolyan írni, néha csakaz utolsó két sor stílusában megy.
Tényleg köszi, hogy megosztottad velem a véleményed!
Üdv: Zmeor