Hol van az a fénylő nyár
Nem süt rám a napsugár,
Hol van, hol az én hazám?
Nincsen, aki gondol rám.
Bármerre nézek, nem lellek téged,
Szomorún élem a napjaim,
Ott fenn az égen vígan dalol
A szabadságról sok tűzmadár.
Egyszer oly’ régen lángolt a szívem
Repkedtem vígan és gondtalan,
Vágytam a földre és mindörökre
Megsérült lelkem a víz alatt.
Hol van, hol az örök nyár,
Merre a vágy visszajár?
Sérült lelkem arra vár,
Gyógyítsd meg aranysugár.
Lángoló szélben búsan dalol
A szabadságról sok tűzmadár,
Csillagtengerben tisztul a baj,
Jöjj hozzám kérlek Világ-atyám
Súgd meg a szélnek, ne fújjon rám,
Sajog a lélek, érted kiált.
Hol van az előző nyár,
Merre szállt a kismadár,
Verdeső zokogó kismadárból
Lett törött szárnyú tűzmadár.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások