Fáj a szívnek,ha el kell válnia,
Fáj, ha egyedül kell választania,
Fáj minden részem,hogy itt hagytatok,
Fáj, hisz darabokra martatok.
Cafatokban lóg a szívem minden darabja,
Talán egyszer valaki összerakja.
Egyedül ülök,magányos vagyok.
Magam után vérző nyomot hagyok.
Ha "vízcsepp" gördül arcomon,lehajtom fejem,
Senk sem érti, hogy mi van velem!
Arcomba húzom hajamat,
Nem akarom sajnáltatni magamat.
Így szép csendben mindenki elmegy mellettem,
Nem okoznak gondot nekem.
A magény többé nem okoz gondot,
Hiába adtok a sírásra okot.
Lassan megszokom már,
Hiszem a részemmé vált.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások