A hold ezüstös fénye csillog a folyó,
partján egy fiu áll,haja a szemébe lóg.
Nagy bánat repeszti tépi a szívét
hisz folyóban látta utoljára kedvesét.
Régtörtént ez s sok idő eltelt már azóta,
a lány is eggyé vált a folyóval.
A fiú nagy levegőt vesz s beugrika folyóba
a halál tárta karját karolóra.
Elragadta a fiut túl a másvilágra
ahová egykor a fiu kedvesét is vitte magával.
A fiú nem bánta sőt örült hogy megtette,
hisz ő már a FOLYÓT SZERETTE.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Dejooooo ·
Maga a vers témája az tetszik, csak a megfogalmazással van némi gondom.