Fények játszanak az ablakon
Árnyékok kúsznak a pamlagon.
Egyszer csak csak sötétség jő a messziből.
Egyszer csak vihar tombol, de kegyetlenül.
Fák csavarása, emberek sikoltása hallatszik.
A szél, mint vágtázó sereg elsöpört minden élőt.
Nem kímélve senkit és semmit se.
A forgószél nem talált megnyugvást.
Addig dühöngött, mint egy veszett vadállat, míg az utolsó dobogó szívet, meg nem találta.
Ez a hurrikán TE voltál kedvesem.
Jöttél, láttál, majd elloptad a szívemet.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Fények játszanak az ablakon Árnyékok...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?