Öreg este volt, langy szellő fujdogált,
Komor erdő; a levegőben csak szállt
A sárga és bíbor levelek hada,
Elérkezett egy hosszú nap alkonya.
Sétáltam, ballagtam, az erdőben lassan,
Elmélkedve az őszi alkonyatban.
S ezen az őszi estén találkoztam,
Egy kies tisztáson Morwent megláttam.
Egy vörös lombú tölgy alatt ült s nézett,
Rám várt, ha távol voltam mindig féltett.
Leültem mellé a vén fa tövébe
És fejemet lehajtottam az ölébe.
Hamarosan eljöttek a csillagok
Rácsodálkoztak a földre világok
Távolából ránk vetették fényüket
S nekünk öröm töltötte el lelkünket
A ég sötét kárpitját néztük ketten,
Közben beszéltünk halkan, önfeledten.
De végül elmerültünk álmainkban,
S elaludtunk egymás karjaiban.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások