Érzés kavalkád

Engedj közelebb,engedd ,hogy megérintsen a tűz!
Még látni akarom,az emléked,mely hozzám fűz.
Hiába keresem ,ami nem volt nem lelem.
Mért vagy keserű?Miért fordulsz ellenem?
Kettétörik az álom,ha felébreszt a Nap.
Csak szívembe zárom,könnyek közt senki el nem kap.

Hát égjen a tűz!Legyen múlt a jelen!
Álljon meg az id!Maradj itt velem.
Látod,fekete madár!Látod a fagyott ágon!
Látod itt van a szívem,szívedbe zárom.
Hát égjen a tűz!Égjen el minden azt kérem.
Had oltsa majd könnyem,had oltsa a vérem.

Vándor ne keresd,szomjazik a kút!
Majd talán egyszer megleled,ha véget ér az út.
Elmúlt már a nyár ,s mindent feledtél,
lehullott a levél és elvitte a szél.
Csak reményed maradt,remény hogy megváltsanak
Csak egyszer még Istenem!Csak egyszer lássalak!