Tisztán emlékszem a rózsa illatára,
milyen volt szirma puhasága.
Emlékszem szemedben égő vadságra,
S arra miként élek szívedben bezárva.
Emlékszem nevemen szólítottál,
S arcomon finoman végig simítottál.
Emlékszem mit tettem ellened,
S nem feledem csalódó tekinteted.
Emlékszem kérdő szavaidra,
Karodra mely átölelt magadhoz vonva.
Emlékszem könnyeidre mik arcomat áztatták,
S félve elhangzott szavakra mik ajkad elhagyták.
Emlékszem arra a fájdalomra mi akkor ért,
S ez azóta bennem él.
Emlékszem könyörgő szavaimra még,
Te megbocsátottál, s felderül tán az ég.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások