Hajnalodott,
az eget vörösre festette
a pirkadat,
a mély csendet
harangok fémes zúgása
törte meg.
Elmentél, búcsúszó nélkül
átt a kapun,
ami csak egyszer nyílik,
s örökre zárul.
Új nap indult el
nélküled, de minden
megváltozott.
A múlt történelem lett.
Emléked a szívemben
Őrzöm tovább.
A sírod a hegyekben
hótakaró öleli,
s a szél altatot dúdol
Neked.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Igazad van, tényleg csak nagyon kevesen tudnak kultúrált stílusban, érvekkel alátámasztva hozzászólni valamihez. Nem mondhatom, hogy Dr. Eperkutyus szerencsés, amiért rendelkezik ezzel a tudással, mert ez nem szerencse, hanem tanulás és muveltség kérdése.