Egyetlen Hold az éjszakámban

Ezek a sorok, melyek elhagyják kezemet,
Bizonyítják, hogy mennyire szeretlek.
Az a nap amikor elöször láttalak
Számomra örökre megmarad.
Az, ahogy rám néztél,
Szebb volt minden érzésnél.
Szebb volt a születésnél
És szebb volt az életnél.

Köszönöm az eddigi perceket,
S azt, hogy veled lehettem.
Hiányzol! Szeretlek!
Tudom,hogy néha már
Nem hiszel nekem,
De kérlek, próbálj meg bízni bennem!
Adj még egy esélyt a szerelemnek,
Imádlak, egyetlenem!

Amikor a testemhez érsz,
Oly jólesik, hogy érzem,
Nélküled nem léteznék.
Engedj meg nekem egy kérést:
Szeress, amíg csak élsz!
Ha tudsz még bízni bennem,
Kérlek, kérd meg kezem,
S ígérem, igen lesz a feleletem.

Köszönöm, hogy nem dobsz el magadtól
S örökre magad mellett tartol.
Hiányzol, nagyon!
Most búcsúzom, a levelemre
Síró könnyet ejte,
Hisz nélküled üres minden percem!