Csak ültem a szobámban,
csendben,félhomályban.
S gondolkoztam a szerelmemen.
Közben rájöttem ez reménytelen.
Amikor behunyom a szemem,őt látom.
Látom az arcát,édes mosolyát
s az izgalomtol csillogó szemeit.
De rájöttem,soha nem láthatom többé olyan közelről.
Mert ami volt elmúlt,
s nem kezdőthet újra.
Egy könnycsepp gördül le arcomon,
mert kínoz a fájdalom.
Ha visszafordíthatnám az időt
nem lennék olyan naív,mint a történtek előtt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Egy érzés
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Hozzászólások
10,10