Egy dolog, amit sosem szabad megtetted...

Mikor megkérdezted szeretlek-e
Én sosem gondolkodtam a válaszon.
Mikor megkérdeztem szeretsz-e
Te elgondolkodtál a válaszon.

Miközben te gondolataidba merülve
Bambán álldogáltál,
Szememben könny ragyogott.
Fájdalmas könny.

Mikor elmélkedésedből felpillantottál
Könnyem fájón,égőn csordogált.
Küszködve újra megkérdeztem szeretsz még?
A válasz keserű semmi.

Az agyamban a rengeteg gondolat
Zakatolni kezdett.
Hideget éreztem,
Magányos,fájó hideget.

Úgy éreztem,
Ereimben megállt a vér.
Szívem nem dobban többé.
Nézd meg mit tettél: Összetörtél!

Összetörtél, mert te így akartad.
Összetörtél, mert számodra megszűnt a varázslat.
Összetörtél, mert nem szerettél,
S összetörtél, mert elmenekültél.

Otthonom könnyben úszott,
Tükrözte a lelkemet.
Holttestem vérben úszott,
Tükrözte a szívemet.

Halálom vízben úszott,
Tükrözték arcomat az égiek.
Temetésem sárban tocsogott,
S láttam magam leereszkedni a sír legmélyére.