Ketyeg az óra. Csak lassan, csak lassan.
Elmúlik az élet. Csak lassan, csak lassan.
S mint az idő, mi is lassan elmúlunk
Elvesztegetett percekként koporsóba borulunk
A természettel, s az élet rendjével
Szembe szállni, s ellenkezni nem lehet.
Elhullunk, mint madár kin golyó ment át
S ránk a halál az út végén vár, csak vár.
Lassan elmúlni, mint az idő
Lassan lehullni, mint az eső
S mint merengő, fátyolos felhő
Az egek fölé, eltűnni a földről
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Vivienne ·
Engem nagy meghatott!