Brigitta

Te vagy az én égboltomon a legszebben ragyogó csillaga,
Olyan szép vagy, mint a leggyönyörűbb pompájában virító ibolya.
Ajkad akár az érett cseresznye,
Csókoddal talán még égetni is lehetne.
Mosolyod feledteti minden bánatom,
Ha nevetni látlak, borzongás fut át hátamon.
Borzongás, mert nevetéseddel falakat döntesz le,
Nincs az az akadály, amit ne győzhetnél le.
Szemed úgy csillog, akár a legszebb drágakő,
Tekinteted olyan, mint a legtisztább felhő.
Veled lenni olyan, mint egy csodálatos álom,
Ám nem lehetek mindig veled, s ezt sajnálom.
Mindenem odaadnám, hogy újra együtt lehessünk,
Hogy még egyszer együtt nevessünk.
S kéz a kézben sétálnánk szakadó esőben,
Ahogy a legszebb romantikus mesében.