Írni akarok de nem tudom miről
Tán gondjaimról mi belülről gyötör
Nehéz e gondolatokat szavakká formálni
Ugyanúgy mint a rosszból jót csinálni
A félelemtől félek, vagy valami mástól?
Vagy pedig egyszerűen a magánytól?
Nem tudom mit érzek, s nem tudom miért
Kuszábbak e dolgok mint a tavaszi rét
Szelek szárnyára ülnék, s repülnék innen el
Minél távolabb hol senki sem ismer
Az üveghegy mögé hol minden édes
Hol keserűséget senki sem érez
Hol a rossz fogalmát nem ismerik
S mindenki szépet és jót cselekszik
Hol gyermekkacajtól hangos a rét
S szeretet tölti be mindenki szívét
Létezik ez? vagy csak egy álom?
Nem tudom, de én azt szeretném
Ha a házam az üveghegy mögé vihetném!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Kettős érzésem van: egyrészt a lakodalom hangulatához jól illik, meg is tapsolják lelkesen minden megnyilvánulását. Másrészt szörnyű. Olyan, mintha hasonló korú nénikékkel összeülne,és ontanák magukból a hosszú sorokba szedett, itt-ott rímelő közhelyeket.
Ennyire nem kiábrándító a versed, sőt tetszhet is sokaknak, ahogy a vőfély szereplése is sikert arat, mégis azt javaslom: olvasd el, nézd meg, mások hogyan csinálják!