Elmúlt a fény
És elmúlt a csillogás,
Elmúlt már minden,
Semmi se vár már.
Elszállt az ihlet,
Összetört a súly alatt,
Nyoma sincs már,
Hiába keresed magadban.
Üresen kongnak a lapok,
Visszhanzik az írás,
Az olvasó se érti már,
Mit mondani akartál.
Búcsú hát az írástól,
Mi oly sokszor segített,
Csak a reménye marad annak,
Hogy egyszer talán visszatérhet.
Visszatér, mint egy régi szerelem
És érezni fogod: újra érted lelked.
Újra elfog majd az írási láz
És kezed se áll majd meg bután.
Viszlát írás és viszlát rejtjelek,
Viszlát írásba bújtatott lelkem!
Egyszer talán elcsitul a világ
És majd újra látom, mit elébem társz!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?