Álmok

Álmodtam egy új világot,
ahol csak én vagyok,
Minden más megszűnik
és nem jut be a fájdalom.

Magamra zárt ajtók mögött
csak merengek az életen,
Mint egy gyerek ki nem fogja fel
a világban mit is kereshet.

Összemegyek apróra
és nem értem a népeket,
Segíteni próbálhatnak,
de nem értik a lényeget.

Nem értik hogy nekem most más kell,
csend és egy kis szünet;
Néznek rám és beszélnek,
de én nem is hallom kérdésüket.

Álmodni szeretnék,
egyedül és szabadon,
És reménykedni a lehetetlenben;
hogy álmom egy nap megvalósítom.

Hagyjatok most békén kicsit,
Nem értjük most meg egymást;
Ti az ajtón kívűl, én bent rekedve,
Mint két külön világ.