Furcsa lélek volt, talán kicsit tébolyult
Ahogy a haja az arcába hullt
Nem szerették, ma sem tudom miért
De ő akkor is kitette értem testét, lelkét, szívét
Csak arra emlékszem, hogy mindig bántották
Valamiért egészen másnak, különcnek találták
S persze ez valahogy igaz is volt
Mert másoknál milliószor többet lakolt
Akárkinek baja volt, hozzá futhatott
Nem ismert ő senki ellen haragot
Mégis kinevették, állatként kezelték
Mi soha semmit, egy percig sem ért.
Csak amikor már nem volt, amikor elvitte a semmi
Akkor látták, hogy jobb lett volna vele jobbnak lenni
De akkor már mit sem ért a késő bánat
Mit ér az, hogy minden nap a sírjához járnak...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...