A remény tovaszáll,
Mert örökre elhagytál.
Mondd; miért tetted ezt velem?
Nem foglalkoztál érzéseimmel.
Csak a saját fejed után mentél,
Érzem; a fájdalom felemészt.
Most már ne gyere vissza!
Nem érdekel, amit mondani akarsz.
Nem kell a sok hazugság,
Hitegetés és egy újabb csalódás.
Maradj tőlem távol!
Én, mint egy ember, ki magányos
Nem kíváncsi már érzésedre,
Megsebeztél egy életre.
Vége mindennek;
Szerelmes pillanatnak, érzelmes percnek,
Vége, vége, vége…vége egy emberéletnek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?