A remény tovaszáll

A remény tovaszáll,
Mert örökre elhagytál.
Mondd; miért tetted ezt velem?
Nem foglalkoztál érzéseimmel.
Csak a saját fejed után mentél,
Érzem; a fájdalom felemészt.
Most már ne gyere vissza!
Nem érdekel, amit mondani akarsz.
Nem kell a sok hazugság,
Hitegetés és egy újabb csalódás.
Maradj tőlem távol!
Én, mint egy ember, ki magányos
Nem kíváncsi már érzésedre,
Megsebeztél egy életre.
Vége mindennek;
Szerelmes pillanatnak, érzelmes percnek,
Vége, vége, vége…vége egy emberéletnek.