A Nap Isten

Ha a Napra tekintek
Hallom hangját,
Ha a Földet figyelem
Érzem mozgását.

Ő az Isten, ki nyugalmat hozott
Teremtett, és békét adott.
Ő az Isten kit régen tiszteltek,
Ma már leköpnek.

Gyászos időszakban élünk
Hiszen oly régen nincs hitünk.
De kik támogatják, és figyelnek rá
Érzik a Napot, mikor vezekelés vár rá.

Bűnös a világ, melybe születtünk
Bűnös a ház, melyben éltünk.
De szívünk, tiszta és megértő
Hagyjuk hát rá a nehéz időt.

Eljő a Nap, mikor ránk tekint,
Fönn az égből, lekacsint.
S nem halljuk már földrengés zaját,
Se a pusztító vízmosás hangját.

Mert lebegni fogunk, fent, vele
A boldog, elkárhozott semmiségbe.
S nézzük, ahogy pusztul a nép,
Ahogy régen volt, szólunk,
Most is eljött a vég.