Fojtogat
Egy idegen érzés
Megbabonáz és
annyira zavar
Mégis olyannyira szép
Olyan
mint egy hatalmas kés
ami szívemet átdöfné
Mégis
élvezem a fájdalmat
Elkábít ez a méreg
míg el nem vesztem a fejem
Refrén
A legjobb,ha fáj
Ha szeretsz
De úgy érzem
Utállak
De mégse menj el
Mégis jó szenvedni
Nem bírom tovább
Könnyek nélkül
A legjobb,ha fáj
(ó,de fáj!)
Ha szeretsz
De úgy érzem
(Úgy jó,ha fáj)
Utállak
De mégse menj el
Mégis jó szenvedni
Nem bírom tovább
Könnyek nélkül
Érzem
Légzésem felhevül
Érzem
Lesüllyedek mélyre
Nem tudom
Mire fel ennyi vész
Imádom
Mikor egész testem remeg
Bűvölettől megszabadulva
Hirtelen
örültségeim oda lesznek
Deviáns énem alábbhagy már
Ameddig el nem vesztem a fejem
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Elhalkul bennünk az éber világ
A folyó köveket hord körénk
Egymásban elveszünk köd fátyolán
Áttörve a nap száll fölénk
Ha eljön a hajnal így ébredünk fel
Nekünk...
A folyó köveket hord körénk
Egymásban elveszünk köd fátyolán
Áttörve a nap száll fölénk
Ha eljön a hajnal így ébredünk fel
Nekünk...
Emlékszel még milyen volt a napsütés
Őszi reggel gyermekként az ébredés
Hallod a halk zenét, szférák énekét
Múltad emlékezet szórja szét...
Őszi reggel gyermekként az ébredés
Hallod a halk zenét, szférák énekét
Múltad emlékezet szórja szét...
Hozzászólások