Engedem gurulni még mindig ami elveszett
könyved lapjai közé rejtett szívemet magadra zártad
hullámverések közt rozsdás kulcsot keresek árva
Szavak magányosan ücsörögnek a szám mellett
homokba üveggel karcolok (neked) meséket
Sikítoznak mielőtt meghalni mennek
aztán meg némán merülnek alá a tengernek
Liftbe szállnak s firkálnak amíg odarének
Tekiteted viharában messze fújja a szél |
a kék almáimat másnak hordja szét |
amit aztán ő megérlel és eladja jó pénzért |
a nap végére összehúzom a kabátom,
estére mezitláb rajzolok virágot
Hajamat majd összekócolom
mint akinek nagyon jó volt
Tekiteted viharában messze fújja a szél |
a kék almáimat másnak hordja szét |
amit aztán ő megérlel és eladja jó pénzért |
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nyisd ki a szemed, megszólal egy hang,
tárd ki a szíved, megszólal egy hang.
De ha üres a lélek és fáradt a léted,
akkor hogyan ÉBREDJ FEL? ...
tárd ki a szíved, megszólal egy hang.
De ha üres a lélek és fáradt a léted,
akkor hogyan ÉBREDJ FEL? ...
1500 májusában
a tudós ült magában
Kutatta az élet értelmét
Az égből nem jött semmi jel
És Ádám újra felkelt
Lombikjából nem nyert
Tudást és hatalmat az embert......
a tudós ült magában
Kutatta az élet értelmét
Az égből nem jött semmi jel
És Ádám újra felkelt
Lombikjából nem nyert
Tudást és hatalmat az embert......
Hozzászólások