Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
– Béla, mit tapasztalt?<br /> – Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Scylla: Várjuk a folytatást.
2026-05-23 22:04
P.Valley: Szia! Köszönöm kérdésed! Igen,...
2026-05-20 23:50
laliboy: Azt hiszem egy hasonló "nyaral...
2026-05-19 15:35
Asszisztencia: Szia! Lesz folytatás?
2026-05-16 12:44
kaliban: Jöhet a folytatás!
2026-05-15 19:48
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A kóbor kutya álma

Még halványan emlékszik, mikor minden nap jóllakott,

Nem sajnálta tőle senki, azt a sok finom ízletes falatot.

Akkor rég sokan voltak, mégsem volt semmire gondja,

Csak játékra, meg alvásra és hogy melyik emlőt szopja.


Ugrándozott a kiskutya, s ahogy lassan teltek a napok,

Lassan felnőtt lett belőle, és már egyre kevesebb jutott.

Mára eltűntek a játszótársak, és se, csecs se húsosfazék,

Járja az utcákat, folyton arra gondolva, bármit felfalnék.
Hasonló versek
3462
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
2474
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
További hozzászólások »
leticia_63 ·
Kedves Istenlába!

Ez a versed szerintem nagyon találó,
Hisz van az utcákon kutya elég, kóborló.
Büntetésből azt lökném ki az utcára,
Aki a kutyáját ott hagyta a sorsára.

Gratulálok!
Leticia

istenlába ·
Valahogy az utolsó versszak lemaradt.
Itt pótolnám.

De, ha mindig csak álmodik az ízes falatokkal teli tálról,
Vad lesz belőle, és félni fog az élet minden pillanatától
Egy gazdáról álmodik, aki az övé, és gondoskodik róla,
Ne kelljen kóborolnia, hallgatna füttyre és a hívó szóra.
leticia_63 ·
Írj Anitának, és felteszi az utolsó versszakot is:)

Szivacs ·
Nadon jó :)))) nyugodtan hozzáfűzhetnél még néhány strófát :)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: