Néma nosztalgiával nézlek,
Méla merengésével az észnek.
Mily régen volt! Ugy-é, Kedves?
Lelkemben, mint rab kismadár verdes
Az eltelt idő rémsúlya.
"Dobjuk fel a boncasztalra
& szabdaljuk fel darabokra
Míg meg nem tudjuk, mi a hiba!"
Mondta bennem a józan ész.
"Na szétszedtük! Most már kész!
Ím, emlék anatómiája:
Vége a dalnak! Szép munka!"
Ím, az "okos" emlékképek
Kontrasztosak! Mit sem érnek!
Mit sem hatnak szívemre...
Feledlek hát örökre.
Ez valóban hasznos tézis;
Ezt javasolja az ész is.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások