Néma nosztalgiával nézlek,
Méla merengésével az észnek.
Mily régen volt! Ugy-é, Kedves?
Lelkemben, mint rab kismadár verdes
Az eltelt idő rémsúlya.
"Dobjuk fel a boncasztalra
& szabdaljuk fel darabokra
Míg meg nem tudjuk, mi a hiba!"
Mondta bennem a józan ész.
"Na szétszedtük! Most már kész!
Ím, emlék anatómiája:
Vége a dalnak! Szép munka!"
Ím, az "okos" emlékképek
Kontrasztosak! Mit sem érnek!
Mit sem hatnak szívemre...
Feledlek hát örökre.
Ez valóban hasznos tézis;
Ezt javasolja az ész is.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
The reál Kagemusha:
Komolyan, aki ezeket a kívánsá...
2026-03-21 14:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?