A bárhonnantól lefelé

Forrongás. Ellenem szövetkeznek.
Mégis nyugton kell hallgatnom őket.
Előítéleteket szültek belém.
Felállnék, kirohannék innen, kikapcsolnám agyam,
leugranék. Bárhonnan. Bárhová.
Mindegynek tekintem a teret és az időt.
Kontinuum van szó.
Másnak örömhír, ujjongás, nekem irigy.
Nekem nyolc. Holnapra zakóstul ugrok.
Nektek. Üzenetem nem lesz, értekezünk majd.
S a felirat a földnek szó: Megállni tilos!
Ő közelít mindenáron, én egy helyben ülök.
Körülöttem röhögőgörcs. Figyelek, hogy miért.
Hangzavarból tünök eléd. Némán, szemlesütve.
Csak az orromat látod.
Alulról.
Felettem csak az ibolyák lesznek.