56

Pokol tüze zúdult a világra
Nemzet ölte népét e gyilkos hazában
Halál nevetve ropta táncát
Vérbefagyva, ki tépte láncát

Vér hömpölygött a pesti utcán
Merev testeket tankok taposták
Átok ült e világra
És Ő készült egy boldog nászra

Gyerek volt még, naiv és ostoba
Nem értve még, mi az élet ostora
Csak a jóra várt, mert Ö sosem volt gonosz
Istenben hívő, csak gyermekin dacos

A férfit látta, a külsőt, a vagányt
Nagy focistát, s tán a glóriát
Feleség, anya akart lenni nagyon
Bár mi hiányzott volna: két atyai pofon

Megülték a nászt pont 50-nel ezelőtt
S a fél évszázadnyi pokol elkezdődött
Reszketés, félelem holtomiglan a sírig
Ébredés: elszúrt mindent, és nem is kicsit

Megszült öt gyermeket, egy halott
Nem élt sokat, így rosszat sem kapott
Maradtunk négyen sorsunk vegyes
Egy a közös, a lét nem kegyes

Ötven évet szúrtál el Anyám
Négy életet, ebben segített az Apám
Felneveltetek becsülettel, nem lettem zsivány
Bár e földön nélkülem sem lenne hiány

Köszönöm, hogy életet adtatok nekem
Azért ezt előre megbeszélhettétek volna velem
Tudom, az Isten a gyermekeket szereti
De így utólag, jobb lett volna védekezni

Nem vádolok, s nem is bántanék senkit
Csak hát gondolkodtam egy kicsit
Az ember elmereng az aranylakodalmán
Ha ölt volna, szabadulna 25 év után