Csillag ragyogott az égen és az ő szívében is. Ma is, mint minden teliholdkor, könnyes szemmel bámulta a Holdat. Tekintete a krátereket számolta a távoli égitesten. Majd hirtelen elkapta tekintetét, tétovázott és megfogott egy vázát. Erőt vett magán és hozzá vágta az ajtóhoz. A gyönyörű porcelán darabokra törve hullott a földre és ezer meg ezer darabja csillámként ragyogtak a padlón. Fanni mindegyiket szemügyre vette és 4-5 darabot a kezébe is vett, s tiszta erőből marokba szorította a kezét. Eddigre viszont benyitott édesanyja, de már nem tudta megakadályozni a dolgot. A lány kezéből, az ujjai között vér kezdett csorogni. Anyja ránézett, és eleinte meg sem tudott szólalni, nézte lánya kezét, ahogy az ujjak szorítása egyre gyengébb lesz, s végül kiejtette a tenyeréből a szilánkokat.
- Úr Isten, mit tettél? - szólalt meg hirtelen.
- Semmit. Megpróbáltam összeszedni a darabokat.
- Nem, te összeszorítottad a markodban a szilánkokat!
- Lehet. - mélázott, tekintetét a padlóra meresztve.
- Hát te nem érzel? Ez nem fáj? - borult ki.
- Fáj, de nem úgy, ahogy kéne.
- Ebből elég, most rögtön elviszlek orvoshoz! Ömlik a vér a kezedből!
S már vitte is. Egy rongyot kötött a kezére Fanninak és becsörtettek a kórházba. Ott mindent elmondott a kezelőorvosnak, aki kirendelt egy pszihológust a lány mellé. A kötözés közben Fanni elbeszélgetett az orvossal. Egészen rendesnek látszott így megbízott benne.
- Hogy szerezted ezeket a sebeket? - kérdezte a lányt kezének öltése közben. Tőle akarta hallani az egész sztorit.
- Egy cserép darabot megcsorítottam.
- Miért? - nézett rá érdeklődve.
- Fogalmam sincs.
- Ha így folytatod, komolyabb bajod lehet,
-Ettől már nem félek! - tette másik kezével barna fürtjeit füle mögé.
- Kirendeltek melléd negyed éves megfigyelésre egy pszihológust.
- Tessék? Dehát?
- Jól hallottad. A viselkedésed indokolja a felügyeletet.
Fanniban ekkor mintha valami eltört volna. Kirántotta kezét az orvos kezéből és feldöntött egy kisebb gyógyszeres szekrényt. Ordítani kezdett, tajtékzani akár a tenger, s közben le s fel járkált.
- Miért? Miért? Miért nem tudok olyan lenni, mint a többi 15 éves lány? Amikor elvágom a kezem, vagy elesem, miért nem fáj? Akarom, hogy fájjon! Akarom, hogy érezzek! Szenvedni akarok, fájni! - kiabált.
- Nem értelek, kérlek, csitulj! - de már késő volt. Akkora az ajtóban ott állt édesanyja a pszihológus kiséretében.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Nem, sőt legyen szíves a feleségemnek se szóljon, hogy itt jártam. Meg akarom lepni.
Elővette a legcsábosabb mosolyát és egy húszdollárost csúsztatott a pultra, majd távozott. Beült egy gondolába, és a főtérre vitette magát. Beült a vendéglőbe, és szép komótosan megebédelt. A mosdóba kimenés ürügyén alaposan körülnézet...
Elővette a legcsábosabb mosolyát és egy húszdollárost csúsztatott a pultra, majd távozott. Beült egy gondolába, és a főtérre vitette magát. Beült a vendéglőbe, és szép komótosan megebédelt. A mosdóba kimenés ürügyén alaposan körülnézet...
Eva boldogan nyugtázta az üzenetet. Hát nem hiába jött ide. Felment a lakosztályba, beült egy kád, forró vízbe, majd mikor már teljesen átjárta a jótékony meleg, felfrissülve ült le a fésülködő asztalhoz, hogy végre ismét igazi nőt varázsoljon magából...
Hozzászólások
Még csak ezt a részt olvastam, de majd a többihez is válaszolok.
A fogalmazásmódod már megbocsáss, néha nagyon rossz.
Például:
"A gyönyörű porcelán darabokra törve hullott a földre és ezer meg ezer darabja csillámként ragyogtak a padlón."
ragyogott vagy simán darabjai-t írj
"Eddigre viszont benyitott édesanyja"
Addigra legfeljebb, de jobban hangzana az "Ekkor nyitott be az édesanyja".
"Egy rongyot kötött a kezére Fanninak és becsörtettek a kórházba" A Fanninak szó fölösleges, előzőleg már ismert az alany.
Az a baj, hogy ez elég kis szövegben fordul elő.
Amúgy a történetet jól indítod, kicsit bővíthetnéd a leírásokat. A lefolyása sem rossz, csak ha regény, vedd is úgy, és ne akarj végezni 10 oldal után.
Ja és a pszichológus - nem hiba, mert nehéz szó, de akkor keressünk utána.