Szombat délelőtt 2.

Előszó

Az Interneten kötött barátság férfi és nő között számos lehetőséget rejt magában. Megtörténhet, idővel rájönnek, több ez, mint barátság, egyre közelebb kerülnek egymáshoz úgy, hogy betűk útján ismerik csak egymást. Fokozatosan érlelődik a személyes találkozás iránti igény. Íme két lehetőség, mi történhet két, érzelmileg egymáshoz kötődő személlyel egy szombat délelőtti randevú alkalmával, az ösztönök vagy pedig az észérvek győzedelmeskednek. Most kiderül, mit keresek én itt…


Szombat délelőtt 2


Kulcsok közt matatok ismét, rálelek végre a zárba illőre. Belépünk a lakásba, látom kíváncsi pillantását:
- Nézz körül nyugodtan, mindjárt jövök - ezzel eltűnök a konyhában. A reggel bekészített pezsgőt előveszem a hűtőből, poharakba töltöm. A nyári nap egyre erősebben tűz kint, a garzon falai is ontják a hőséget. Melegem van, kigombolom blúzom felső gombját. Meggondolom magam, a következő gomb is szétnyílik, betekintést enged dekoltázsomba.

Halk zene csendül fel, amíg én a konyhában foglalatoskodom, bekapcsolja a hifit. Nem veszi észre érkezésem, háttal áll az ajtónak, az ágyat nézi.
- Tetszik? – kérdezem mögélépve, mire megpördül, szeme elkerekedik, rám mered.
- Igen tetszik… és a lakás is csinos. – Átadom a pezsgőt, a mozdulattól kivillan rejtekéből az egyik mellem. Hatalmasat nyel, tekintete megbabonázva bimbómra szegeződik, pillantásától elgyengülök.
- Igyunk a mai délelőttre – koccintunk. Rákacsintok, mélyen a szemébe nézve kortyolom a gyöngyöző, hűs italt. Leülök mellé az ágyra. Nézem őt, szeretném végre elmondani a titkom. Az agyam zakatol: mond meg neki. Innen még van visszaút. De nem tudom rászánni magam a vallomásra. Még nem.

Tekintetünk összekulcsolódik, szemében a vágy tüzei cikáznak. Megfogja a kezem, lehelet-finoman belecsókol a tenyerembe. Válaszul megérintem az arcát, végighúzom ujjaim az arcélén, lerajzolom a szája sarkában bujkáló mosolyt. Kigombolom az ingét, lesimogatom róla. Felsőtestét cirógató, vándorló kezem a nadrágjára siklik: A farmeren át megérintem ébredező férfiasságát.
- Nem kényelmetlen neki így, bezárva?
- De igen. Kevés itt a hely, egész máshol szeretne lenni – feleli rekedten.

Ledönt az ágyra, arcom kezei közé fogja, lassú, érzéki csókkal korbácsolja vágyaim. Illata, rám nehezedő mellkasa, combomhoz érő, egyre jobban ágaskodó pénisze, egész fizikai valója rég tapasztalt hatással van rám. A nyelveink játéka egyre hevesebbé válik. Már vad szenvedéllyel csókol, hosszasan, zihálva kapkodok levegőfalatokért. Ajka végigjárja arcomat, birtokba veszi fülemet, nyakamon siklik végig, elidőz az érzékeny pontokon, nyújtja-fokozza a kéjes érzést bennem. Tébolyítóan tud csókolni. Vágyom rá, lüktet az ágyékom, forró ölem benedvesedik. Leveszi a blúzomat. Birtokba veszi melleimet, szűkülő köröket rajzol bőrömre. Amikor nyelvével megérinti a bal mellbimbóm, összerándulok. Szájába cuppantja, finoman elkezdi szopogatni az ágaskodó barna kis gombot. Tudatom kikapcsol, minden idegszálammal érzem őt, jóleső sóhajokat csal ki belőlem. Egyszerre szeretném ezt az érintést mindenhol érezni. Keze felfedezőútja folytatódik, a hasamra siklik, majd csípőmet simítja. Játékos nyelve követi a mozdulatokat, felfedez és megízlel minden apró porcikát. Ujjai már a combomon járnak, majd a selymen keresztül ágyékomat érintik. A vékony anyagon keresztül ingerel. Érezni szeretném ujjait, csókjait mindenütt, türelmetlenül várom, hogy lekerüljön rólam az apró tanga. Levesszük a maradék ruháinkat, szorosan összesimulunk.

Kitörölhetetlenül belém vésődik ez a pillanat, végre megérinthetem meztelen bőrét, érzem a szívdobbanását, ágaskodó falloszát. Elmerülök a csokoládészín szemekben, képtelen vagyok megszólalni, az érzések kavarognak bennem.
- Akarod, hogy megtörténjen? – súgja fülemhez hajolva, s válaszom nem várva fülcimpám kezdi harapdálni, melleim simogatni.
- Kívánlak, akarom, hogy szeress!- a hangom elcsuklik. Nincs több tépelődés, merem-e, csak a bizonyosság, ez a férfi kell nekem, érinteni, érezni akarom őt.

Átölelem, kezem végighúzom az izmos hátán, végigkaristolom a gerincét, hátsóját cirógatom. Ajkam csókra nyitom, amire mohón ráveti magát. Szenvedélyesen, vadul csókolózunk, ujjaink tapintása, simítása nyomán mindketten tűzben égünk. Nyelvével becézgeti melleim, kezét combjaim közé, éhes ágyékomhoz vezeti, tüzetesen körbejárva, felfedezi az eddig rejtett hajlataimat. Incselkedik a feltáruló nagyajkakkal, elmerül közöttük, eljátszik csiklómmal. Hajába túrok, simogatva terelem fejét egyre lejjebb. Megremegek, mikor ajka eléri az ágyékomat, s megcsókolja a rejtekéből előbújt csiklóm. Csókokkal körbejárja a titkok kertét, nyelve kitapogatja minden porcikámat, besiklik barlangomba. Zihálva kapkodom a levegőt, fejét szorosan magamhoz húzom, csípőm mozdulataival fokozom nyelve és ujjai játékát. Érzem, közeleg a pillanat. Hátam megfeszül, összerándulok, az orgazmus hullámai végigjárják testem. Arcát a hasamra fektetve várja remegésem csitulását. Pihegve magamhoz húzom, megcsókolom, ajkán érzem saját ízem.

Átveszem az irányítást, fölékerekedem. Ismerkedem a testével, kalandozó ujjaim érintésétől néha összerándul, megrebben. Kisimítok egy kósza tincset a homlokából, átmasszírozom a homlokát, majd a tarkóját. Szemeit lehunyva élvezi mozdulataim, érzem, ahogy ellazul. Apró puszikat adva végigjárom az arcát, a nyakát, felfedezem füleit. Eljátszom az ádámcsutkájával, finoman megharapdálom vállait. Eljutok a mellkasához, nyelvemmel kényeztetem mellbimbóit. Egyre szaporábban lélegzik, felsóhajt, ujjai hajamba túrnak. Popsimmal érzem, amint vesszője megemelkedik, hozzámér. Becézgetve haladok lentebb, ajkam megkeresi a szinte láthatatlan pici kis heget, csókokkal járom körbe köldökét. Ujjaim az ápolt, rövidre nyírt ágyékszőrbe borzolnak, majd combja belső felét simogatják, egyre közelebb jutnak a remegő, ágaskodó péniszéhez.

Megérintem, ajkam a makk fejecskéjére siklik, körbefogja, kezem pedig a heréket cirógatja. Hevesen összerándul érintésem nyomán, kéjesen felnyög. Csókjaimmal, nyelvemmel ingerlem a férfiasságát, ami egyre hatalmasabbá válik. Gyönyörűség látni és érezni, általam válik lüktetőn meredezővé. Magához húz, lefektet az ágyra, széttárja lábaim. Elhelyezkedik közöttük, nyálamtól síkos vesszőjével a nedves ajkakat, csiklómat izgatja. Minden porcikám vágyik rá, szeretném végre magamba fogadni. Lassan hatol belém, aprókat mozdulva. Csípőm felveszi a ritmusát, vele együtt haladok a kéj útján előre. Lassú, érzéki csókkal szítjuk a tüzet, ujjaink összefonódnak, testünk egyként hullámzik. Magamhoz szorítom, végre tövig belém hatol. A szenvedély ereje magával ragad minket, egyre hevesebben vesz birtokba, már vadul szerelmeskedünk. Hamarosan remegések cikáznak át rajtam, érintésétől rám talál a gyönyör. Hüvelyem összerándul, szorosan tapad a megfeszülő péniszére. Forró magja lüktetve tör elő, s elárasztja belsőm. Az orgazmus átjár mindkettőnket, átadjuk magunkat az oly rég várt érzésnek. Erőtlenül rám omlik, s míg felhevül testünk remegése lassan csitul, tudatunk feltisztul, nyakam csókolja, én a hátát simogatom. Hosszú percekig így maradunk, nem akarunk szétválni, bennem nyugszik meg.

Fekszünk egymás mellett az ágyon, tekintetünk összekulcsolódik. Nem beszélünk, de sejtem, az járhat a fejében, ami nekem is. A több hónapnyi meghitt beszélgetések, a megtett lépések, a valóra vált álom. Rám mosolyog, újszerű, jóleső érzés tölt el.

A telefon berregése rángat vissza a valóságba. Kitartóan csörög, éles hangja megtöri a pillanat varázsát. Felveszem, kábán belemordulok. Bocsánat, téves, szólnak bele, kattanás, majd a monoton zúgás hallatszik. A kagylót az éjjeliszekrényre teszem. Amikor visszafordulok, tudom, meg kell mondanom az igazságot. Nem húzhatom tovább az időt. Csoda, hogy eddig nem derült ki. Felkucorodom az ágy sarkába, lábaim magam alá húzom. Nem érti miért távolodom el.
- Mi a baj, kedves? - csodálkozva, kérdőn néz rám. Halkan szólalok meg, keresgélem a szavakat:
- Tudom, megegyeztünk abban, hogy mindig igazat mondunk egymásnak. Én megszegtem ezt, egyetlenegyszer hazudtam neked. Vagyis.. . – pillantásából a melegség eltűnik, kemény, hideg fény villan fel, teste megfeszül. Remegő hangon folytatom. - Amikor elkezdtünk egymással üzeneteket váltani, említettem neked, akkor kerültem a net világába, új és ismeretlen volt nekem minden. Én tétova és óvatos voltam, ezt kezdő netezésemnek tudtad be. Más oka is volt.

Kaptam egy jó állásajánlatot, akkor, pontosabban 1 hete költöztem új városba, vadidegen környezetbe, ismeretlenek közé. A legelső fórumos hozzászólásomra privát üzenetet küldtél, rám találtál. Rámenős és határozott voltál. Úgy tűnt nekem eleinte, nagy tapasztalatokkal rendelkezel. Kérdésemre, hogy hol laksz, a válaszod megdöbbentett. Sejted már, miért? Felvillant a viszontkérdésed: „és Te?”, lehet, hogy ösztönösen, talán félelemből, előző városom nevét pötyögtem be, ezét, ahol addig éltem. Nem szerettem volna, ha már akkor kiderül, hogy ugyanott lakunk. Később, mikor egyre többet beszélgettünk, számtalanszor el akartam mondani, de valami visszatartott. Fontosak lettünk egymásnak, lépésről lépésre közelebb kerültél hozzám és én hozzád. Féltem, ha megtudod, hogy nem mondtam igazat, az összes szavam megkérdőjelezed. Nem akartalak elveszíteni. Mindig ez tartott vissza, bár tudtam, eljön az idő, mikor színt kell valljak.

Amikor monitoromon megjelent az üzeneted: „A szombat délelőttöm szabaddá tudom tenni.”, sokáig gondolkoztam, mit is tegyek. Rászántad magad a találkozásra, úgy éreztem, akkor és ott már nem tehetem meg a vallomást. Döntöttem, eljöttem, és tudtam, bárhogy alakul a mai nap, meg fogom mondani neked, hogy egy városban élünk, Te meg én. Hibáztam anno, mikor egyből nem mondtam el, és lehet, hibáztam ma, hogy már a randevú elején nem mondtam el. Talán akkor másképp döntöttél volna…. – egy könnycsepp buggyan ki szemem sarkából, lábaim még szorosabban ölelem át.

Megmozdul végre. Könnyeim függönyén át figyelem, amint hozzám hajol, ajkával kapja el a legördülő sós cseppeket. Átölel, szorosan magához húz. Nem tudom meddig tart a karjaiban, nem érzékelem az időt. Megfogja arcom, szembefordít magával, halkan szólal meg:
- Kötődöm hozzád, jól tudod. Pontosan így döntöttem volna, ha reggel mondod el. Ha viszont megmondod korábban, nem kellett volna mindkettőnknek átutaznia a fél országot… az első randevú kedvéért. Legközelebb, remélem nem ide invitálsz majd, az utazásra szánt időt fordítsuk inkább másra –vigyorodik el, s bemutatja, mire is gondolt. Az ölébe húz, s vad, szenvedélyes csókolózásba kezdünk.