Reward - 3. Rész - Összetörve

Danny visszahozott a koleszba, mikor kinyitottam a szobám ajtaját, meglepő módon, de ott ült az ágyamon Rian. Remek, hát ezért volt nyugis a srác, házhoz jött agyonverni. Gondoltam magamban, miközben Rian felkelt az ágyról, és lassú léptekkel, elindult felém. figyelmeztettem, ha hozzám ér, hívom a rendőrséget, és már nyúltam is a zsebembe a telefonomért. Ekkor Rian a falnak szorított, kiabálni akartam, de befogta a számat.
Teljesen megvoltam rémülve, de az ijedségem hamar elszállt, és hirtelen minden érthetetlenné vált, amikor Rian, elmondta, hogy csak azért jött, hogy bocsánatot kérjen. "Nem foglak bántani! Csak kérlek, ne kiabálj, üljünk le, és hallgass végig!" Mondta, meglepően kedves hangon, eleresztett, én meg nem értettem, hogy most miről is van szó...
Ez volt az első alkalom, hogy Rian-t kedvesnek láttam. Meghallgattam, és bár elég szépen helyben hagytak, de gondoltam megbocsájtok, és magunk mögött hagyjuk a múltbéli sérelmeket.
Este a közeli kávézóban, Danny-vel és Shane-el épp a turmixunkat iszogattuk, és a Kíráékról beszélgettünk, amikor úgy éreztem, hogy el kell mondanom nekik azt, hogy Rian fent volt a szobámban. 
Már épp elkezdtem volna mesélni a sztorit, amikor a kávézó ajtaján belépet Rian, a haverjaival.
Danny és Shane csupa negatívumot mondtak a srácról, ezért inkább mégsem mondtam el nekik. 
Danny, kapott egy sms-t a szüleitől, ezért haza kellett mennie, Shane ott maradt, Rian-ék leléptek, gondoltam el mondom Shane-nek mi történt a koleszban.
Shane, nagyon ideges volt, szerinte nem bízhatok Rian-ben, és sokkal jobban járnék ha lecserélném még a zárat is az ajtómon. Mérges volt, majd lelépet. 
elindultam haza, kellemes volt az idő, gondoltam szép lassan haza sétálok.
Nem messze a kávézótól, mintha már várt volna rám, ott volt Rian. A lassú séta elméletem tovatűnt, és reméltem, hogy észrevétlenül elmehetek mellette, de nem. "Hová sietsz, ilyen gyorsan?" kérdezte barátságos vigyorral. Mondtam neki, hogy csak haza. Ő pedig felajánlotta, hogy elkísér. Mondtam neki, hogy köszönöm, de most tényleg sietek, de ő akkor is elkísért.
Útközben beszélgettünk, tényleg nagyon úgy tűnt, hogy megbánta, hogy gyökér volt. Én pedig tényleg, őszintén megbocsájtottam neki. Sőt, megbeszéltük, hogy másnap suli után elmegyünk gokart-ozni.
Danny-ékkel nem beszéltem, még a telefont sem vettem fel, mert féltem, hogy elköpöm azt, hogy Rian-nel haverkodok, és ismervén őket, tuti kiakadtak volna.
Másnap délután lementem a kolesz elé, és vártam Rian-t, amikor a semmiből megjelent Kira. Danny-t kereste. Azt hitte, hogy nálam van. Kira szemei vörösek voltak, a sminkje elvolt kenődve, nyilvánvaló volt, hogy sírt. Kérdeztem is, hogy mi a baj. Kira elkezdte mesélni, hogy összejöttek Danny-vel, de megcsalta, és ezt Danny is megtudta. Kira, békülne Danny-vel, de Danny, nem áll szóba Kira-val. Folytatta volna még Kíra, de megjelent Rian. Kira, egyből támadásba lendült, hogy zaklat-e engem Rian, de megnyugtattuk, hogy csak beszélgetünk, semmi más. Megértően bólintott rám, egy nagyon szúrós tekintettel Rian-re nézett, és tovább ment. Mi Rian-el, sétálva elindultunk a gokartpályára, közben beszélgettünk, erről is, arról is. Ami épp eszünkbe jutott. Tök jó fejnek tűnt, és tényleg, még csak egy morzsányi utálat sem volt bennem, amiatt, hogy elgyepáltak a haverjaival. De minden jóban van valami rossz, és hát...
Már közel voltunk a gokartpályához, amikor Rian, egy lakótelep felé vezetett. Kérdeztem is, hogy miért erre megyünk, amikor a gokartpálya a másik irányban van. A válasza az volt, hogy tud egy rövidebb utat.
Én naivan követtem őt. A lakótelep előtt volt egy kisebb, szeméttel teli sikátor, elvileg arra kellett volna mennünk. Itt Rian teljesen kifordult önmagából, rosszabb volt, mint amikor elvertek a haverjaival. 
A falnak szorított, fogdosni kezdet, hiába löktem el magamtól, nagyon erős volt, egyszerűen nem bírtam vele. A nyakamat csókolgatta, én meg csak sírtam, és kértem, hogy engedjen el. De hiába. Azt mondta, hogy szerelmes belém, ezért volt bunkó velem, de meg bánta, és inkább meghódít.
Könyörögtem neki, hogy engedjen el, mert én nem vagyok meleg, és nem szeretnék tőle semmit. De ő erősebb volt nálam, szóval esélyem sem volt, elmenekülni. Megerőszakolt, majd elrohant. 
Egy világ dőlt össze bennem. Megaláztak, fajtalankodtak velem, gyűlöltem Rian-t, gyűlöltem magamat. Meg akartam halni, öngyilkos akartam lenni, de akkor... Eszembe jutott, hogy nem vagyok egyedül.
Összeszedtem a maradék erőmet, és bár fájt mindenem, elindultam. Nehezen, és nagyon lassan, de estére elértem Danny-ék házához. Bekopogtam, Danny ajtót nyitott. Az arca elsápadt a rémülettől, nem tudott megszólalni, csak nézet, semmit sem értve, majd észre vette, hogy a nadrágom tiszta vér, és meg kérdezte, hogy mi történt. Én sem tudtam megszólalni, de akkor hangosabban, és remegő hanggal ismét megkérdezte:  " TOMI! MI TÖRTÉNT?!"
Ordítani tudtam volna a fájdalomtól, de csak annyit mondtam: "Segíts!"