Apa ugye látsz engem? Orfeusz megengedi, hogy simogasd? Szeretném, ha látnál, szeretném, ha tudnád ő volt a lovam. Megöltem. Apa miért válik minden rosszá körülöttem? Azelőtt szóltál hozzám. Nagyon régóta hallgatsz. Haragszol? Vagy már téged sem engedlek közel... Igen apa, tudod, senkit se akarok, mert csak bajt okozok a közellel. Jó lenne veled lenni. Csak veled.
Apa láttad a versenyt? Igen apa, győztem. Ezt vártad mindig tőlem. Kincsek voltak a kezemben, Cézár és Orfeusz. Egyikkel nyertem, a másikat elvesztettem, ahogy téged. Míg Cézár elbűvölt, magától is nyert volna, kegyesen elfogadott csak lovasnak, nem figyeltem Orfra. Apa annyira bánt, azt hitte már nem fontos. Mondják figyelmet akart csupán, nem halált, de belehalt mire figyeltem rá. Nem! Nem akarom ezeket a hangokat hallani, a gyötrődését... Apa kérlek, segíts! Sose kérek ilyet senkitől. A te hangod akarom.
Mesélek még neked. El kellett jönnöm Onnan, Ide haza. Ha haza ez egyáltalán és nekem van olyan. El, mert túl sokak hittek bennem, vártak tőlem és már nincs erőm a hitükre.
Sétálok itt a parton, ahol felnőttem. Minden ugyanaz, mégis idegen. Hideg a tenger és a szél. A nap melegítette homok is inkább mar, mint simogat, mint rég. Az olasz szavakat alig értem olykor. Apa lesz még otthonom? Tesó sír a telefonba, erős vagyok, hidegen nyugtatom, haragudjon csak és hagyjon. Apa mondd, hogy jól teszem. És képzeld apa, egy férfival éltem és egy fiút szerettem, tudod? Test meg a lélek. Emlékszem, amiket mondtál. Bárcsak most is szólnál. Ha akartam valamit elértem. Te tanítottál meg így élnem. De nem mondtad, igenis van, ami fölött nincs hatalmam és ez dühített. Mostmár hagyom. Megadom magam a világnak, ha másnak nem is, mert megváltani nem tudom. Az egyensúly szabálya, igen, innen elveszek, oda adok, valahol valami akkor is hiányozni fog.
Egyedül vagyok, magamnak is teher. Megértem és nem haragszom, ha nem felelsz. Csak fáj. A sok mindenben ez a legjobban. Talán szégyelled, hogy a lányod voltam... nem, nem sírok, az a győztesek privilégiuma. Nem sírok.
Apa...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Felöltöztették este feketébe a lányt, esküvői díszeket festettek arcára és kezére, felékszerezték, fején a kendőt ezüst pánttal fogták oda, nyakába arany láncot akasztottak, ujjára égköves gyűrűket adtak, derekát arannyal átszőtt övvel díszítették, és lábára selyem szandált húztak. Aztán az asszonyok elénekelték neki a menyasszony dalát...
Hozzászólások
:-)))
Nem nincs.
Mostmár eszembe jutott.
Fel akarta az én gépemre is rakni.
Szerencsére nem hagytam.