Csöndes nyári éjszaka... A város felett komor sötétség uralkodik. Akárcsak a lelkemben. Hiányzol... Hiába szólítom neved..., hiába ordítok a sötétben,...nem jössz. Távol vagy és egyre távolodsz. Szívem sajog, és egy sós könnycsepp pereg végig arcomon. Emlékeimből próbállak felidézni, de... minden szertefoszlik, mint egy délibáb. Nem maradt egyéb, mint a száraz könnycsepp, a keserű jelen.
"Miért mindig csak az szenved, aki jót akar?" - teszem fel napról napra a kérdést. Meghallgattalak... megértettelek... segítettelek... SZERETTELEK!! Úgy, mint még soha senkit.
Most már vége...,de én nem tudok haragudni Rád. Meghúzódok, mint egy sebeit nyaldosó oroszlán.
Nem kérem hogy visszagyere... hisz te választottad ezt az utat. Búcsúszó nélkül mentél el és még csak vissza se néztél. Nem érdekelt a káosz, amit magad körül teremtettél.
Elmerülök gondolataimban. Az élet szépségét nem a boldog percek adják, hanem a felemelt fejjel átélt keserű órák. Még nincs itt az ideje, hogy boldog legyek.
De talán majd egyszer...
Csend és magány vesz körül...
Egyre távolodó arcodat látom, de egy hang azt súgja, "találkozunk mi még!"...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-04-08 00:00:00
|
Novella
Szerelem volt ez az első látásra. Valami olyan, mely mindent elsöpör. Egy hurrikán, mely kitép minden fát, és ledönt minden falat. Ember ilyen erős szerelmet még soha nem érzett, mint én akkor.
Fél évig volt az elvonón. Zsolt minden nap meglátogatta. Először csak szakmailag karolta fel, de aztán, ahogy Andrea szépsége, és nyugalma kezdett visszatérni, úgy szerettek egymásba. Mikorra a lányt gyógyultnak nyilvánították, tudták, hogy össze fognak költözni. Andrea vissza sem ment a régi lakásába...
Hozzászólások
Átmenet? Ja! Én is átmentem egyszer az úttesten egy ribanctól egy szerelmes csajig. Az volt a bibi, hogy a ribanc nem rám várt, a csaj pedig másba volt szerelmes.
Én meg effektive nem is akartam átmenni a túloldalra....
minőségi humor.
vkivhol, most fogom magam, és elkezdem olvasni az írásaidat, van benned fantázia. :yum: de jól emlékszem, hogy te csak verseket alkotsz? kár lenne...
üdv, oldherold.
Mond, sokat gondolkozol rajtuk?
Üdv. :sleeping:
nem.
ha gondolkodnom kéne rajtuk, nem írnék sehova semmit, minthogy oroszlán létemre, bizony, lusta vagyok. szóval szerencsém van, mert okosnak s intelligensnek születtem, így, nekem, véleményt alkotni bármiről, secc-perc. szinte zéró.
és ma éppen nem volt jobb dolgom, mint szörfözni erre-arra, ezért van, hogy majd' mindenhez hozzászóltam, s mivel itt majd' minden silány, mindenhez BEszóltam. de végre látom, hogy tudsz te frappáns hsz-t is alkotni, tetszett ez a kis szurkálódásod. komoly. csak így tovább, még a végén fejlődsz is valamit.
pusszancs! (mert ugye lány vagy?)
számbádi! még ha oldherold gondolkozik is rajta (amit nem tesz meg), jobb a helyzet, mint a te nívós válaszaid. De lehet, hogy te túl sokat gondolkozol oszt ennyire futja...
Félreértés ne essék, nem keltem senki védelmére(nem mintha bárki rászorult volna...), csak azért vannak olyan megnyilvánulások, amelyek harapásra késztetnek.