Különleges álom

(ez nem igaz történet!)
Egy nap már igyekeztem haza az iskolából,anya már biztosan aggódott,hol lehetek.Én sem tudtam szinte,hol vagyok,annyira elragadott a tavasz hömpölygő illata.
De ez valójában nem a tavasz illata volt.Mikor Mari néni kertje mellett mentem el,a babarózsák illata csapta meg az orromat.Ezután az egyik iskola mellett
mentem el.A figyelmem egy ferde csík ragadta meg a röppályán.Bámultam én azt sokáig,de nem is tudtam meddig.Mikor hazaértem,anya már a rendőrséget hívta,hogy
bejelentse eltünésem.Aggódva kérdezte tőlem:-Hát te meg hol voltál kisasszony?Úgy aggodtam érted!Mit csináltál kint az utcán két órán keresztül?-hadarta az
anyukám.Ekkor visszagondoltam anyu szavaira: Mit csináltál két órán keresztül...Két óra?Hol voltam én addig?Valamit mégis ki kellet nyögnöm: Ssssétáltam...
aaaa barátnőimmel.-mondtam rezgő hangon.-Aha,vagy úgy...-mondta cinikus hangon anyukám.Egyszerűen muszály volt hazudnom,jaj,de mivan ha megkérdezi a
barátnőimet?Erre nem is gondoltam.Idegességemben már nem tudtam mást csinálni,hát a hörcsögöm és a nyulam alatt kicseréltem a forgácsot.Megéheztem,így
lementem puszedlit venni.Ekkor szembejött velem egy ember.Remegés fogott el,és egyre csak felém jött...Jött és jött...Nem tudtam,mit csináljak ígyhát inkább
kikerültem őt.Hátrafordultam,és még mindig utánam nézett.Bámult,még végül megállt.Én azonnal berohantam a boltba,megvettem a puszedlit,kifizettem és a hátsó
ajtón távoztam,mert az közelebb volt a lakásunkhoz.Pár napig még kérdezgettem magamtól...Ki lehetett az a férfi?Pár napig még rémálmok
gyötörtek,de hamar elfeledtem az egészet.Egy nap,mikor apuval lementem a malomba,hirtelen megláttam őt...Azt a férfit...Rögtön szóltam apunak: -Apu,valamit
nem mondtam el nektek.Az az ember aki most is bámul,múlt héten mikor a boltba mentem akkor is nézett és...Ekkor a malomból tűz csapott ki,csak úgy
szikrázott minden felé,és ekkor apukám azt kérdezte: -Milyen férfi?Nincs ott senki!Ekkor aztán végleg megállt bennem az ütő.Hogy lehet,pedig láttam,ott volt,
nézett!És hirtelen...Felkeltem!Gyorsan kifutottam anyuhoz.-Anya,mikor aludtam el?-kérdeztem.-Miután hazajöttél a boltba,csak úgy futottál az ágyadba!Na ekkor
még bonyolultabb lett minden.Ki lehetett "Ő"?Hát,nem tudom.Még csak fél öt volt mikor felkeltem.Hogy ne legyek álmos,felkapcsoltam a gépet,és megnéztem a
G-Portál honlapját.Ezután már csak játszottam és játszottam,míg végül újra elaludtam.Megint a tüzelő malom,apa,és az az ember.Álmomban apához bújtam,és
odaszóltam a férfinak : Ki maga?És hirtelen eltűnt a tűzben.Újra felkeltem.Körülnéztem,sehol senki,csak az asztalon lógó cetlire figyeltem fel.Ez állt
rajta: Édesem,apáddal elmentünk vacsorázni a legközelebbi étterembe.Ha felkelsz,gyere utánunk!Szeretettel: Anya és Apa.Na,több se kellett,futottam a restibe,
csakhogy a szüleimmel éppen elkerültük egymást.Én mentem,ők jöttek.Mikor beértem az étterembe,jól körülnéztem,de nem láttam őket.Ekkor megpillantottam a
férfit.Gyorsan megcsíptem magam,ez nem álom!Mintha nem történt volna semmi,kisettenkedtem az ajtón.A férfi felállt.Én megcsak mentem és mentem,hazaértem!
Jajj de megörültem,anya,apa itthon és én is.Boldogan néztem a naptárat: Hmmm,márcsak három nap a névnapomig.Ez máris elvonta a figyelmemet arról az emberről.
Ekkor apa elhatározta,hogy holnapután kivisz a malomhoz...Neeee!-gondoltam magamban.Mi fog történni?Jaj!Holnapután van.Indulunk.Megyünk.Ott vagyunk.Rezgek,
mint a kocsonya,de mégis követem apát.A férfi ottvan.Egyszercsak elkezd közeledni.Felböki a sapkáját...Papa!-Azért követtelek,mert nem tudtam,mit vegyek
neked nagyanyáddal a névnapodra.-Ó papa,igazán nem kellett volna!Nagyon megörültem,hogy nem valami idióta követett engem,hanem a papám.