Anna már lefektette a gyermekeit, éppen végzett a rakott burgonya elkészítésével, közben forgott a mosógép.
Ekkor jött haza a férje részegen, mint általában, maga elé tette a jénai tálat, s falni kezdte a rakottkrumplit.
- Várj, szedek tányérba neked!- szólt Anna, erre a férje dühösen ordítozni kezdett:
- Paraszt vagyok neked, büdös paraszt!
Megfogta a jénait, s földhöz vágta. A konyha bútorai és padlója megtelt az étel maradványaival, s üvegtörmelékekkel.
Annát kitette egy szál kombinéban télen az udvarra, majd becsukta kulcsra az ajtót.
Anna állt az ajtó előtt dideregve, benn szétmosta a mosógép a gyerekek ruháit. Ezt látva rácsapott az ajtóüvegre, dermedt kezével nem érezte az ütés nagyságát. Kitört az üveg, Anna jobb keze véres lett a szilánkoktól, az üveg jókora húst is kiszakított tenyeréből
Átment a bátyjához, sógornője felkeltette a férjét, hogy Anna felöltözhessen, s felvitte az ügyeletes orvoshoz, aki furcsán nézett rá, csak a szemeit figyelte.
Hajnalban a férj dolgozni indult, Anna nekilátott a törmelékek feltörléséhez, kikapcsolta a mosógépet, befejezte a mosást, felöltöztette a kicsiket, elvitte őket az óvodába, majd elindult a munkahelyére.
Bekötött kezével írta a jelentéseket, jegyzőkönyveket.
A kérdésekre azt válaszolta:
- Megvágtam a kezem véletlenül egy üvegben.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
"Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy egy ember, ha elveszíti." Már nem tudom ki is mondta ezt, de igaza volt. És ha valakit nem szerettünk, vagy úgy éreztük nem olyan fontos, rájöhetünk hogy ez még se így van...
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások
Vagy mégis? Lehet hogy gumicsont, ahol az ember bármilyen előzményt odaképzelhet, aztán indulhat a vita? :-)
Engem inkább az zavar, hogy az írója egyetlen egy hozzászólást se köszönt meg az írásaiban, pedig illene.
Hát élet ez?