Karácsonyi balhé-1. fejezet

A Kaszinóban

George 3 utcányit utazott a busszal. Nehezen szánta rá magát, de nem tudott mást tenni.
- Pénzem nincs és ezért szerencsét kell próbálnom-gondolta magában és próbálta legyőzni lelkiismeretét. A hó vadul esett a szél tombolt már két napja, de ez nem tudta megrendíteni. A buszmegállóban egy hajléktalan feküdt, látszott rajta, hogy nagyon fázik.
- Szánja meg szerencsétlen embertársát-kérte és e hangokra George összerezzent. Vallásos ember volt. Egyszer hallotta a templomban, hogy Jézus szegénynek öltözve tesztelte az emberek segítőkézségét.
- Nekem sincs most pénzem, sajnálom nagyon, de nem tudok most adni.
Megyek a Kaszinóba szerencsét próbálni, elvégre egyszer élünk. Érezte hogy lábujjait megtámadja a hideg, fekete sportcipője áttázott. A hajléktalan felállt és felé közeledett.
- Akkor hát sorstársak vagyunk?- kérdezte
- Nem teljesen. Munkahelyem csödbe ment, a tulajdonos elment külföldre nem pénzelte tovább.
- Mit dolgozott?
- Tabakos voltam a szomszéd városban. Biztos Isten akarta így.
- Maga vallásos?
- Igen, hiszek Istenben, mindig is hittem. Nagyszüleim is igen vallásosak voltak, de ez a szüleimről nem mondható el. Nagymamámmal mindig mentünk a vasárnapi misére, utána pedig legtöbbször mesélt egy történetett. Miközben mi templomban voltunk nagyapám mindig hatalmas lakomát készített. Emlékszem, mindig sülthúst ettem, mert nekem az ízlett a legjobban. Maga nem hisz Jézusban?
- De- benyúlt a kabátja zsebébe és kivett két kicsi könyvet, az egyik piros, a másik fekete borítású volt- Ezek mindig nálam vannak, egy imakönyv és egy kis Biblia. Ezek az életem emlékei.

- Hogyan került ide?
- Tudja én író voltam és vagyok. Két könyvem is megjelent már, egy verses könyv, és egy romantikus regény. Szép kis összeget kerestem vele, de nagy részét a kiadó lenyúlta, számomra érthetetlen indokokkal. A feleségem beteg lett. Aizheimer kórt kapott. Minden pénzem rá költöttem, de hiába. Fél évig szenvedett és utána Isten magához szólította. Van is róla egy fényképem. - az imakönyvből egy fényképet vett elő. George megnézte.
- Ugye milyen szép volt?- kérdezte a hajléktalan
- Igen, valóban.
- Miután minden pénzem elúszott- folytatta a hajléktalan- a kiadóhoz mentem, de kidobtak, mert rossznak titulálták a következő történetem vázlatát. Sokat gondolkoztam, de más nem jutott eszembe, a csekkek meg csak jöttek és jöttek. A lakásomat el kellett adni, ezzel fedeztem az adósságaimat.
- Még nem is mutatkoztunk be egymásnak. - mondta George, mert eszébe jutott, hogy nem tudja a férfi nevét. George Richardson vagyok.
- Michael Fox- válaszolta a hajléktalan
- Akkor Mr. Fox. . . . . . .
- Szólítson Michaelnek- vágott közbe
- Rendben. Eljönne velem a kaszinóban?Ki tudja, még a végén meggazdagszunk.
- Nincs pénzem, csak 10 font.

Összedobták a pénzt. Akárhogyis számolták, a pénz csak 50 font lett, pedig ötször is átszámolták.
Utban a kaszinó felé eltervezték mit fognak csinálni. Elosztották a pénzt. A kszinóban meleg volt, George ismét elkezdte érezni a lábfejét. Furcsának érezte magát. Mindenki szmokingban volt, a hölgyek bálruhában, szépen felöltözve.
Egy pincértől megtudakolták, hogy hol van a póker terem.
A szoba nem volt túl nagy, egy lámpa volt, az is az asztal felett. George leült, az egyik székbe. Jól megnézte partnereit. Egy gyönyörű nő ült mellette, szőke hajjal, fekete estélyiben.
Mellette egy kövér férfi ült, fekete kalapban, szájánál csúny heg volt
Negyedik játékos egy öreg ember volt, alkohol szaga bejárta az egész termet. Ki is esett a második körben, mert leesett a székről és egy fekete ruhás ember kidobta az utcára. A nőt a heges arcú férfi ejtette ki, mert dáma párja volt a nőnek meg egy 10- e meg egy 9- ese és a két dáma számított a magas lapnak.

Már másfél órája játszottak, amikor George úgy gondolta, megfogta az Isten lábát, ugyanis egy ászt és egy királyt kapott. Minden pénzét be is tette. A heges arcú el is fogadta. Ez volt az utolsó parti. A flop Georgenak kedvezett. A river után kezett fogott a heges arcúval, majd megfogta a zsetonjait és beválltotta. Jó sokat nyert, 400 fontot. Michael a kaszinó elött várta, nem engedték be, megkönnyebülten nyugtázta, hogy George mosolyogva lépett ki az ajtón.
- Na, mi volt?- kérdezet izgatottan
- Nyertem.
- Mennyit?
- 400 fontot.
Michael azt hitte, majdnem elájul. 400 font. Szeme előtt lebegett az összeg
- Mi lenne, ha megünnepelnénk?- kérdezet George- Van egy kocsma pár utcával arrébb, meghívom egy kis melegítőre, nagyon hideg van itt kint.
- Persze, menjünk.
Elindultak, a hó tovább esett, a szél is fújt, de már nem akkora erővel, mint pár órával ezelőtt.
Már nem voltak messze a kocsmától, amikor egy fekete Mercédes
állt meg elöttük. A hátsó ülésről valaki fegyvert fogott rájuk. És eldördült, kétszer is. George hanyatt esett, homlokán ütött lyukból folyt a vér. Michael Fox a hasához kapott és szédelegni kezdett. Térdre esett majd elfeküdt. Hirtelen minden sötét lett...