Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
-Kifelé mind a hárman! Gina, rajtad nem igazán lepődök meg. Rajtad sem Larissa. De benned...
*ring* *ring* *ring* majd csönd, mint minden egyes nap. Reggel van, tudod te is mint mindenki,...
kortárs, epika, próza, elbeszélés, novella
Porcelánfehér bőr, sziporkázóan kék szemek. Ez volt az a két fő tulajdonságom, amivel mindig...
Nobvel rövid története.
Friss hozzászólások
eliksz13: Fantasztikusan írod meg kínjai...
2018-09-21 22:45
Gábor Szilágyi: Folytasd!
2018-09-20 10:14
Mordred12: Nagyon tetszik. Bár Julie lehe...
2018-09-19 15:15
annam26: Ez nagyon sötét, bárki is vagy...
2018-09-15 16:51
Revenda: Örülök, hogy tetszik. :)
2018-09-12 21:16
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Jelmezbál

A műsorvezető a színpadra lépett és elkezdte mondókáját:
-Tudom, hogy nem azért jöttetek ide, hogy engem hallgassatok, de ez elkerülhetetlen. A szokásoknak megfelelően idén sem korlátoztuk a jelmezek körét, de kilenc kategóriát kiemeltünk. A szavazataitokkal minden kiemelt kategóriában egy győztest hoztatok ki. Ahogy megszokhattátok, ezeket a győzteseket a pontszámaik alapján növekvő rendben a színpadra hívjuk, ahol az utánuk következő búcsúztatja őket, amíg az utolsó -egyben az idei jelmezbál nyertese- nem marad. A szavazatok alapján hátul végzett, de elsőként megy a kedves sellő, Jessie!
Vékony szőke lány lépett a színpadra. Nagy szeme sarkában apró ráncok jelentek meg amikor a közönségre mosolygott. Hosszú haját különféle kagylóhéjak díszítették, hófehér bőrét pedig irizáló pikkelymintás festés borította. Egy pár kagylóhéj az apró kebleihez volt tapasztva. A hosszú halászháló szerű ruhája nem takart sokat karcsú combjaiból, a hínárt imitáló, hosszában behasogatott zöld szoknya pedig a lépéseinél a popsija lágy ívét láttatta.
-Tapsoljuk meg a csinos Jessie-t és egyben köszöntsük búcsúztatóját is, a lenyűgöző Alma-t!
A sötét hajú lány klasszikus szexi boszorkának volt öltözve. Egyenesen Jessie-hez sétált vörösre festett ajkait a lány szájára nyomta. Szorosan magához húzta a szőkét és kezét annak szoknyája alá csúsztatta. Jessie szinte elolvadt az ölelésben, amikor Alma két ujja mélyen a puncijába csúszott. A nézők lelkesen kiáltoztak, amikor a lány félrehúzta a szoknyáját, hogy mindenki jól láthassa mi történik vele. Eközben néhány segítő egy nagy, kerekekkel ellátott akváriumot gurított a színpadra, aminek a tetején erős rács volt.
-Valaki ujja egy kicsit halszagú lesz. - mondta a műsorvezető, jelezve, hogy ideje a folytatásnak.
Alma ragadozó mosollyal az akváriumhoz vezette a szőkét. Jessie egy pillanatra megmerevedett, amikor a vártnál jóval hidegebb vízbe lépett. Alma még egy szenvedélyes csókot váltott vele, mielőtt segített volna neki hanyatt feküdni a vízben. Hagyta, hogy a szőke még egy nagy levegőt vegyen, majd kezét annak mellkasára téve gyengéden a felszín alá nyomta. A rács pereme úgy volt hajlítva, hogy maga a rács pár centivel a vízfelszín alatt legyen. Jessie gyötrő közelségben látta a szabad levegőt, de amikor hallotta a zárak kattanását tudta, hogy nincs remény arra hogy elérje. Levette a kebleit takaró kagylóhéjakat és közszemlére tette az apró rózsaszín mellbimbókat. Már nem volt értelme a szégyenlősségnek. A combjai közé nyúlt és a testét a közönségnek mutatva simogatni kezdte magát. Buborékok szálltak fel az ajkáról, amikor kéjesen sóhajtott. Tudta, hogy ez lesz az utolsó orgazmusa. A vékony teste megfeszült amikor a több tucat figyelő szempár által csak erősített gyönyör hullámai végigsöpörtek rajta. Az elélvezése közben megmarkolta a rácsot és vonaglott. A csúcsponton megadta magát és hatalmas buborékfelhő hagyta el ajkát, amikor a kéjtől felkiáltott. A mozgása szinte azonnal vadabb lett. A teste görcsösen kapálózott ahogy a tüdeje megtelt vízzel. A mellkasa összerándult, hogy megszabaduljon a folyadéktól, de csak még többet szívott be. Égető fájdalom kezdte kínozni és az ösztönök úrrá lettek rajta. Kétségbeesetten kaparni kezdte az akvárium oldalát. A közönség nézte, ahogy a vékony lány hiábavalóan próbálja elkerülni a végzetét. Jessie mozgása lassulni kezdett, a szeme előtt sötét foltok jelentek meg. A tüdeje még mindig égetett, de valahogy távolinak tűnt a fájdalom. Lassan az örök sötétségbe csúszott.
 -Úgy tűnik sellőnk csak sós vízben lett volna életképes. Köszönjük Alma segítségét! Jöjjön Nicole, aki megmutatja a boszorkának, hogy ki a főnök!
Nicole ledér nővérkének volt öltözve és ugyan bántotta, hogy viszonylag hátul végzett, de ezt nem mutatta és lelkesen mosolygott. Alma egyenesen hozzá sétált és agresszívan csókolni kezdte jövendő hóhérát. Nicole hasonló hevességgel reagált. Felhúzta a boszorkány ruháját és lenyúlt, hogy kényeztesse annak punciját. Alma hátrahajolt és hagyta, hogy széles kalapja a földre essen. A közönségre nézett és hangosan felnyögött, amikor Nicole ujja belé csúszott. 
Mire elélvezett, a segítők előhozták a következő eszközt, ami egy vastag fémoszlopból és az azt körbevevő fahasábokból állt. Nicole beletörölte nedves ujjait Alma jelmezébe, a lány pedig lehajolt, felvette a kalapját és a fejére nyomta. Ezután együtt léptek a fahasábok tetejére. Közepéről lehetett csak észrevenni, hogy a hasábok valójában kerámia utánzatok, amik gázfúvókákat rejtenek. Alma a hátával az oszlopnak dőlt és csábítóan fel-le kezdett mentén mozogni, miközben tenyerével a sima felszínt simogatta. Nicole az oszlop lábánál bilincseket és láncokat talált. Alma kezeit a derekához erősítette, majd a lány bokáit az oszlophoz láncolta és elindult lefelé.
-Ugye nem akarsz így itthagyni? - szólt utána Alma játékosan duzzogva.
Nicole egy pillanatra megállt, majd visszalépett és Alma jelmezének felső részét lehúzva felfedte a nő melleit.
-Köszönöm édes! - mondta Alma és csókot küldött Nicole felé.
-A kedvességed nem ment meg sátán szolgája! Egyenesen a pokolra küldünk! - kiáltotta megjátszott szenvedélyességgel a műsorvezető.
-Megígéred? - kérdezte Alma édesen.
A műsorvezető nem tudta visszafogni magát és elmosolyodott, majd azt mondta:
-Tűzre vele!
Először a legkülső gyűrűben csaptak fel a lángok és ott is csak visszafogottan, hogy a hő lassan szivárogjon a tehetetlen lányba. Azután az eggyel beljebb levő fúvókák is életre keltek és Alma formás felsőtestén verejtékcseppek jelentek meg. Felnyögött, de a korábbiaktól eltérően most nem a kéj, hanem a növekvő hőség kellemetlen érzete miatt. Újabb gyűrű gyulladt ki olyan közelségben, hogy a lány ruhája még éppen nem kapott lángra. Alma zihált és próbálta magát elhúzni a hőségtől. Égető érzés jelent meg a talpánál, amikor az utolsó gyűrű is lassan lángra kapott. Hangosan nyüszített tudva, hogy mi következik. Verejtékben fürdő arca félelmet tükrözött amikor lenézett és várta az elkerülhetetlent. Hátravetette a fejét és visítani kezdett amikor a lángok felcsaptak a térdéig és ruhája égni kezdett. A kötelékeit rángatta, miközben a lángok egyre feljebb kúszva elérték haját és csúcsos kalapját. A sikolyai visszhangoztak a klubban, ahogy a fehér teste megégett és a zsír kibuggyant a bőre alól. Azután gyorsan fogyni kezdett az ereje. A sikolyai egyre gyengébbé váltak, majd egy bugyborékoló nyögés után elnémult. A lángokat pár percig még hagyták égni, hogy biztos legyen a vég, majd elzárták a gázszelepeket.
-Azt hiszem ezt egy kicsit odaégetted Nicole, de sebaj. Itt jön Jane hercegnő, aki majd helyrehozza ezt a kis hibát!
Jane királynői integetéssel üdvözölte a nézőket bevonulása közben. Nicole mellé lépdelt, megfogta kesztyűs kezét és a fehér köpenye alá húzta, hogy a hercegnő a kebleivel játszhasson. Eközben végigsimított Jane jelmezén és annak kivágását elhúzva megmutatta a nézőknek a lány formás popsiját.
-Félsz? - kérdezte Jane, miközben Nicole fülcimpáját puszilgatta.
-Egy kicsit. - suttogta az vissza.
-Valami utolsó kívánság?
-Legyen emlékezetes!
A segítők egy megdöntött, de majdnem függőlegesen álló ezüstszínű fémasztalt hoztak elő, aminek sarkaiban bőrszíjak lógtak, az alján pedig rozsdamentes vályúszerű csatorna húzódott. Nicole az asztal elé állt és végtagjait a bilincsek felé nyújtotta. A mellbimbói mereven álltak, puncija pedig nedvesen csillogott. Miközben Jane szorosra húzta a bokáin és a csuklóin a szíjakat, Nicole összeszorított fogai közt nagy levegőket véve készült a véres végre.
-Doktornő, erre szüksége lesz. - mondta a műsorvezető és könnyed mozdulattal egy szikét nyújtott Jane-nek. Amikor az elvette, Nicole felé fordult és megkérdezte tőle:
-Van valami, amit különösen szeretnél, ha kiszednénk?
-Kíváncsi vagyok, hogy néz ki a májam. -nfelelte Nicole magabiztosabb hangon, mint valójában érezte magát.
-Próbálj életben maradni és lehet, hogy meglátod. Amikor készen áll, kezdheti felség! - mondta a műsorvezető és félresétált a színpadon.
Jane végighúzta a pengét a lány testén. Nem vágott bele, hanem csak könnyedén leszelte a jelmezként szolgáló köpeny gombjait. Nicole hipnotizáltan nézte a penge mozgását. A közönség ujjongott, amikor a jelmez szétnyílt és hosszú várakoztatás után teljesen láthatóvá vált Nicole ágyéka és mellei.
-Készen állsz? - kérdezte Jane suttogva és Nicole szegycsontjánál finoman a testnek nyomta a penge hegyét.
-Nem, de ettől még kezdened kell. - felelte Nicole őszintén.
Nicole szánalomra méltóan nyögött, amikor Jane mély vágást ejtett a hasán. A vonal vörössége hátborzongatóan egyező színű volt Nicole hosszú csizmájának és kesztyűjének színével. Újabb fájdalmas nyögés hallatszott, amikor Jane a bordák alatt újabb vágást ejtett felkészülve Nicole felnyitására. Nicole nem küzdött a penge ellen és nem vonaglott a kötelékeiben. A teste elernyedt. Próbált magára csak egy kellékként gondolni, ami kizárólag azért van a színpadon, hogy Jane látványos előadást mutathasson be. Jane széthúzta a bőr és izom lapokat, amik összetartották Nicole-t. Nedves csattanással rózsaszín és szürke massza zuhant az asztal alján húzódó vájatba. Nicole levegőért kapott, amikor érezte, hogy kiürül. A belsőségei kihullásakor érzett fájdalom semmihez sem hasonlított. Jane vágni kezdett. Először a beleket, majd a gyomrot távolította el. Nicole tátott szájjal, kinyúló nyelvvel öklendezni kezdett, amikor teste megpróbált megszabadulni annak a gyomornak a tartalmától, ami már ott sem volt. Jane ezután a máj felé fordult. A nagy vörös szerv síkosabb volt, mint gondolta. Ügyetlenkedve megmutatta Nicole-nak, aki erőtlenül nézett rá.
-Olyan rémes mint gondoltad? - kérdezte a műsorvezető.
Még mindig öklendezve és válaszolni képtelenül Nicole csak a fejét rázta lassan.
-Akkor még lehet szó ivásról! Mit mondasz Jane? A páciensed elég egészséges ahhoz, hogy újra igyon?
Jane az ernyedten lógó lányra nézett. Nicole kifejezéstelen tekintettel nézett rá vissza.
-Ártani nem fog. - mondta, és a májat a többi belsőség mellé ejtette.
Az egyik pincérnő egy üveg olcsóbb itallal már a színpadon is állt és a vérfoltos hóhérnak nyújtotta. Jane óvatosan társője ajkához emelte az üveget, Nicole pedig mohón inni kezdett. Szomjasabbnak érezte magát, mint valaha. A közönség nézte, ahogy a színtelen folyadék a torokból a nyitott hasba folyik. Az alkohol égette Nicole nyelőcsövét és ezért köhögni, prüszkölni kezdett, beszívva tüdejébe a csípő folyadékot. Jane elvette az üveget ahogy az elkínzott lány hevesen rázni kezdte a fejét. Nicole vérfagyasztó fájdalmas sikolyt hallatott.
-Aki megsérti a parti szabályait és kiköpi az italt, annak az egész üveget meg kell innia! - kiáltotta a műsorvezető.
Jane megragadta Nicole állát. A lány erőtlen volt az ellenálláshoz, amikor Jane az üveg tartalmát a szájába öntötte. A folyadék szabályosan égette, amikor végigfolyt rajta, kijött a nyitott hasán, lecsurgott az ágyékán és combjain. A fájdalomtól rángatózott és ettől gyorsabban vesztett vért. Az utolsó korty után megállt a légzése. Jane elvette az üveget és Nicole feje üveges tekintettel félrebillent.
-Azt hiszem végül mégiscsak az ital okozta a végzetét. Tapsoljuk meg új medikánkat, Jane-t! -mondta a műsorvezető, majd kis időt hagyva a nézőknek az ujjongásra folytatta -De természetesen a királyi fők sem menekülhetnek. Aki hercegnőnket térdre kényszeríti, az Karen lesz. A szépség, akin nem fog az idő!
Karen vámpírjelmeze tökéletesen illett a külsejéhez. A majdnem fehér szőke hajába festett jeges kék árnyalat szinkronban volt hideg, kék szemével. Az arca kifinomult ördögiességet sugallt a sápadt ajkától induló élénkpiros művér nyommal. Fekete ruhájának kivágása majdnem a köldökéig ért és megmutatta keblei hófehér völgyét. Jane végigsimította Karen testét miközben térdre ereszkedett. Felemelte a vámpír ruhájának alját és nyelvét a nedves résbe fúrta. Karen a haját simogatta, de a hercegnőnek nem volt szüksége irányításra. Képes volt olvasni hóhéra puncijának enyhe rándulásaiból és pontosan tudta, hogy fürge nyelvét merre kell mozgatnia. Karen hamarosan kéjes nyögések kíséretében élvezett el.
-Ez csodás volt. Kár, hogy nem tudom viszonozni - mondta a vámpírlány elégedetten lenézve a hercegnőre.
Eközben Nicole teste helyére egy bárd és egy tönk került. Karen megmarkolta Jane haját és a tönk felé húzta. A hercegnő négykézláb követte. Amikor odaértek, a fejét oldalra fordította és nyakát a tönkre fektette. 
-Csak...ne hibázz! Rendben? - kérdezte Jane idegesen, miközben nézte a bárdot kézbe vevő és elhelyezkedő Karen-t.
-Nem fogok. - mondta és félrehúzta Jane haját az útból.
A hercegnő nagy levegőt vett és nyakát kinyújtva a lehető legtisztább célt igyekezett nyújtani. Karen lecsapott és a bárd akadálytalanul haladt át a húson és csonton. Jane fejetlen teste megvonaglott és a tönk mellé fordult, miközben vér lövellt belőle. A lány csak egy éles gyors fájdalmat érzett az egészből. Az agya még működött és azt próbálta feldolgozni, hogy nincs többé teste, amikor a helyiség mozogni kezdett körülötte. Nicole a hajánál fogva felemelte a fejet és csókot nyomott az ajkakra. Azután Jane még érezte, hogy a lány meglendíti és a közönség felé dobja, de azt már nem észlelte, amikor a szerencsés néző erős ujjai elkapták.
-Vesszenek az arisztokraták, éljen a forradalom! Tapsot Nicole-nak, akinek mellesleg nem ajánlott borbélyüzletet nyitnia. Aki pedig gondoskodni fog arról, hogy ez véletlenül se történhessen meg, Sally!
Sally részéről egy pár hosszú fül, néhány műfog és egy bolyhos farok volt minden, amit tett azért, hogy meggyőző nyúl legyen. A szoros vörös topja semmit nem takart íveiből és azzal fenyegetett, hogy bármelyik lépésénél szabadon engedi hatalmas kebleit. Láthatóan nem a jelmezbe ölt munka, hanem inkább ez a látvány volt az oka, hogy eddig eljutott. Karen csábosan simogatni kezdte a nagykeblű lány nyakát, az pedig úgy tett, mintha a vámpírlány jeges pillantása elbűvölte volna. Igazából csak részben tett úgy, mert Karen pillantását tényleg lenyűgözőnek találta.
-Ez így nem tűnik fair küzdelemnek. Ki kell egyenlítenünk az esélyeket. - közölte a műsorvezető.
Egy segítő felhúzott nyílpuskát adott Sally kezébe. Karen tettetett félelemmel elhúzódott, amikor a nyuszi megbökte a mellei völgyét a veszélyes fegyver nyilának hegyével. A segítő visszavette a fegyvert, Karen pedig szerepében maradva újra Sally-hez közelített. Mohón nyalogatta a lány torkát, miközben annak kebleit simogatta. Sally csak félrebillentett fejjel állt és hagyta, hogy társnője játszon a testén. A segítők a színpadra hoztak egy állított, vörös selyemmel bélelt koporsót. Karen a fadobozba hátrált, Sally-nek pedig megmutatták, hogy hogyan kell eltolnia a nyílpuska biztonsági reteszét lövés előtt. A lány keze kissé remegett, amikor célzásra emelte a nehéz fegyvert.
-Adj neki valami célpontot! - mondta a műsorvezető Karen-nek.
A vámpírlány könnyedén lecsúsztatta a ruhát a melleiről. Sápadt testéhez hasonlóan a hatalmas bimbók is szinte vértelennek tűntek. Olyan halvány rózsaszínek voltak, hogy alig látszottak a fehér bőrön. Karen a keblei alatt keresztbe tette a karjait és kissé megemelte a halmokat. Élesen levegőért kapott, amikor meghallotta a kioldógomb kattanását. A koporsóba csapódó nyílvessző hangja tudatta Karen-nel, hogy még él. A nyílvessző több centiméternyire fúródott a fába a fejétől valamivel balra. A mellkasában dübörgő szíve ellenére sikerült játékosan gúnyos mosolyt küldenie Sally felé, akinek egy asszisztens új nyílvesszőt hozott és segített újra felhúzni a nyílpuskát. Sally a második lövéssel elhibázta a szívet, de nem sokkal. Karen testét villámcsapásként érte a fájdalom, ahogy a bordái alatt belefúródott a nyílvessző, de a kín távolinak, álomszerűnek tűnt. Mintha valaki mással történne, aminek ő csak megfigyelője. Önkéntelenül megragadta a nyílvesszőt és mintha csodálkozott volna, hogy hogyan került oda. Kicsit öklendezett és ajkai közül vér kezdett folyni. A vámpírlány a cél eltalálása miatt lelkesen ugrándozó nyuszira, majd a közönségre nézett. Meredten figyelték. Úgy érezte, hogy valamit tennie kell, de mielőtt eldönthette volna, hogy mit, a sokktól elvesztette eszméletét. A feje oldalra billent és megtámaszkodott Sally első nyílvesszőjén. Az asszisztensek gyorsan hátragördítették. Karen pár pillanattal azután halt meg, hogy kihúzták belőle a nyílvesszőt.
-Telitalálat! Gratulálunk Sally-nek és jöjjön Emma, aki visszaküldi ezt a kis ínycsiklandó ugri-bugrit a konyhába!
A karcsú lány a testét borító álszőrrel, a maszkjával és könnyed mozgásával tényleg macskának nézett ki.
-Tessék! Egy kicsit felmelegíthetnéd Sally-t, amíg mi feltesszük a levest. - mondta a műsorvezető és egy nagy répát nyújtott Emma-nak.
Sally lélegzetvisszafojtva nézte, ahogy a lány csábosan végignyalja a zöldséget, majd int neki, hogy lépjen közelebb. Ketten folytatták a répa nyalogatását. Miközben ajkaik egymáséin táncoltak, Emma elkezdte lehúzni Sally ruháját. A lány segített neki és hamarosan ott állt teljesen meztelenül. Emma letérdelt és a répa végével ingerelni kezdte a duzzadt szeméremajkakat. Sally becsukta a szemét amikor a répa becsúszott nedves hüvelyébe. Emma a csiklót simogatta az ujjával, miközben egyre mélyebbre nyomta a zöldséget. A műsorvezető csendben egy valamivel nagyobb répát adott Emma kezébe. Sally szeme felpattant és meglepetten felkiáltott, amikor megérezte a popsija nyílásának nyomódó másik répát. Önkéntelenül odanyúlt és megpróbálta megállítani. A tekintete összefonódott Emma tekintetével. Egy darabig nézték egymást, majd Sally lassan elvette a kezét. A kéj és kellemetlenség vegyes érzésétől felnyögött, amikor Emma a fenekébe tolta a második répát. Emma ujjai gyakorlottan mozogtak és Sally nyögései hamarosan tisztán kéjessé váltak. Hangosan felkiáltott, amikor elélvezett. Emma teljesen benyomta a répákat és felállt. Hátrahúzta a nyuszilány karjait és a műsorvezetőtől kapott durva kötéllel összekötözte csuklóit. Sally tiltakozásképpen csak halkan nyöszörgött, de nem állt ellen. Az arca viszont megfeszült és zihálni kezdett, amikor látta, hogy a segítők egy hatalmas átlátszó üstöt gurítanak a színpadra. A víz az üstben éppen csak nem forrt. A felszínéről gőzfelhők emelkedtek a magasba. A tiszta folyadékban inkább a látvány, mintsem az íz kedvéért néhány krumpli és egyéb zöldség lebegett. Sally előrenyomott mellkassal bámulta a forró vizet. Úgy tűnt észre sem vette, hogy Emma a bokáit is szorosan összekötötte. Hagyta, hogy a lány lassan előrehajoltassa az üst fölé. Izzadni kezdett és lágyan nyöszörgött, miközben érzékeny mellbimbói alig pár centivel lógtak a víz felszíne felett. Emma hagyta, hogy a közönség egy darabig élvezze ahogy Sally a kényelmetlen helyzetével küzd, majd meglepő kecsességgel belefordította a lányt a vízbe az üst peremén keresztül. Mielőtt Sally-ben tudatosulhatott volna, hogy az üstben van, vagy bármilyen koherens gondolata lehetett volna, a fájdalom már el is öntötte. Alámerült és vonaglott a forró vízben. Sikoltott a felszín alatt és tüdejét megtöltötte az égető folyadék. A rángatózása még erősebb és kétségbeesettebb lett. A kíntól nem tudott logikusan gondolkodni és ezért nem próbált meg a felszínre emelkedni vagy megvetni a lábát az üst sima alján. Azután a mozgása meglepően hirtelen megállt és élettelen arca a közönség felé fordult.
-Azt kell mondanom, hogy ínyencfalatnak tűnik. Elismerésem a szakácsnőnknek! Nos...már csak két kategória maradt hátra és érzem a mindenkit feszítő kérdést. Ki lesz idei győztesünk? Nem feszítem tovább a húrt. Jöjjön a második helyezettünk, Ruby!
A barnahajú démonlány előrelépett. A jelmeze valóban jól sikerült. Melltartóként két műanyag csontkéz szolgált, amelyek formás domborulatait markolták. Vállig érő barna hajának vége pirosra volt festve és rasztaszerű tincsekbe volt fonva. Ajkainak fekete-fehér mintázata, hosszú fekete műkörmei és a fején lévő szarvak fokozták a fenyegető hatást. Ruby tudta, hogy egy órán belül halott lesz, mégis felszabadultság érzése járta át.
-Sajnálom, hogy nem te nyertél - suttogta neki Emma, miközben a közönség kedvéért izgatóan simogatta a lány kebleit.
-Én is, hogy nem te. Ha lesz választási lehetőségem lassan vagy gyorsan csináljam? - kérdezte Ruby, mialatt hasonlóan játszott Emma testével.
-Ahogy kedved van. - zihálta a fülébe Emma.
Az asszisztensek előhozták az Emma végzetéhez szükséges eszközt. Egy nagy, négyzet alakú keret, láncokon lógó bilincsekkel a sarkaiban. Ruby rögzítette áldozata csuklóit és bokáit. Ezután a segítők megfeszítették az eszköz láncait. Emma felnyögött amikor a csuklóinál fogva felemelkedett a padlóról. Négy irányba kifeszítve és a levegőben lógva mást nem tudott tenni, csak várni.
-Úgy látszik, hogy a nagymacskánk túl van öltözve az alkalomhoz. Miért nem segítünk rajta? - kérdezte a műsorvezető és Ruby kezébe nyomott egy vadásztőrt. 
A lány lassan végighúzta a kést Emma keblei közt. A penge könnyedén elvágta a macskajelmezt elöl összefogó zsinórokat. Amikor ezekkel végzett, Ruby gyengéden megcsókolta Emma-t és elvágta a hátsó zsinórokat is. A top leesett és a lány kis keblei napvilágra kerültek. Ezután hasonlóan eltávolította a jelmez többi darabját is és félrelépett, hogy a nézők zavartalanul élvezhessék Emma meztelen testének látványát.
-Nagyon szexi. De még mindig túl sok van rajta. - közölte a műsorvezető.
Ruby a keret mögé került és Emma vállához nyomta a kés hegyét. A szeplős lány arca összerándult a fájdalomtól, amikor Ruby átvágta a bőrt a kulcscsontja mentén. Nem volt elviselhetetlen a fájdalom, de Emma tisztában volt vele, hogy ez még csak a kezdet. Ruby tovább haladt a vágással a karon. Félúton a könyök és a csukló között megállt és körbevágta a vékony végtagot igyekezve nem megsérteni a vénákat. Emma bátran próbált mozdulatlan maradni, amikor Ruby hasonlóan tett a másik karjával. Szerencsére a kötelékei elég szorosan tartották a helyén, amikor megrándult. Felsikoltott amikor a kés végighaladt a hátán. Ruby körbevágta a feszes popsit, majd végighaladt a hosszú lábakon és ugyanazt tette velük, mint a karokkal. Amikor végzett, letette a kést, amelynek csak a hegye lett véres az óvatos vágásoknak köszönhetően. Emma a félelemtől zihált. Nem volt kétsége afelől, hogy a legrosszabb kínszenvedés előtt áll. Felsikoltott a fájdalomtól, amikor Ruby a karján levő vágás alá nyomta az ujjait. Visított és amennyire a láncok engedték rángatózott amikor Ruby módszeresen kezdte lehúzni a bőrt a vékony testéről felfedve a vörös izmokat és fehér inakat. A végtagok után Ruby a testtel kezdett foglalkozni. Lassan haladt, hagyta, hogy a közönség élvezze Emma sikolyait és rángásait. Az egyik kezével a bőrt húzta, a másikkal pedig alatta haladva az alul levő kötőszövetet szakította el. Amikor a hegyes mellekről hámozta le a bőrt, furcsának érezte, hogy most a másik oldalról tapogatja a halmokat, amiket pár perce még a szokott módon fogott. Emma sikolyai halkulni kezdtek a kimerüléstől. Még egyszer felvisított, amikor Ruby lehúzta a bőrt a puncijáról, azután előreesett a feje és nem mozdult. Csak halk nyöszörgése tudatta a közönséggel, hogy még él. Ruby felmutatta a lenyúzott bőrt.
-Micsoda szakértő! Jól fog mutatni a kandalló előtt, de kellene valami a falra, ami mutatja, hogy honnan származik. - lelkesedett a műsorvezető.
Ruby óvatosan Emma lenyúzott karjára fektette a bőrt, majd újra kézbe vette a vadászkést. Haldokló társnője elé állt, megmarkolta a haját és felemelte a fejét. A lány arca eltorzult a fájdalomtól és csak ködösen sejtette, hogy mi jön. Igazából nem is érezte a torkába nyomódó kést és Ruby fűrészelő mozdulatait. Már annyi szenvedés érte hogy ilyen kis apróságot fel sem vett. Amit érzett a megkönnyebbülés volt amikor feje megszabadult nyúzott teste kínjától. Még látta a közönséget, amikor Ruby a test alá a keret aljára tette a fejét, azután nem látott semmit.
-Pont olyan ördögi, mint reméltem. Tapsot Ruby-nak és egyben idei győztesünknek, Anne-nek!
Ruby-nak el kellett ismernie, hogy Anne jelmeze lenyűgöző volt. A tündérszárnyak és a testen véletlenszerűen felragyogó szimbólumok hibátlanok voltak, ráadásul Anne vörös fürtjei úgy mozogtak, mintha nem hatna rájuk a gravitáció.
Anne a varázspálcáját előrenyújtva közeledett, Ruby pedig felvéve a szerepét sziszegett és karmaival felé kapdosott, miközben lassan hátrált. Annyira belemerült a játékba, hogy észre sem vette a mögé lopakodó segítőt, amíg az egy nehéz pántot nem kattintott a nyaka köré. Ruby meglepetten megpördült és látta, hogy a nyakörvét egy súlyos lánc köti a színpadból kiálló oszlophoz. A lánc pár méteres volt úgyhogy nem sokban akadályozta a lány mozgását, de a súlya jelezte a helyzet komolyságát.
-Azt hiszem egy jó kis régimódi ördögűzés következik. - mondta a műsorvezető és Anne varázspálcáját egy nagy üvegre cserélte, aminek nyakára színes rongy volt tekerve.
-Vigyázz, hogy ne fröccsenjen rád! - súgta a lánynak.
Anne először kérdően nézett, majd amikor a rongy alatt megmarkolta az üveg nyakát, mindent értően elmosolyodott. 
Ruby visszatért szerepéhez és nyakát a láncnak feszítve hóhéra felé kapdosott, miközben igyekezett melleit a lehető legjobban rázni. Még egyszer szerette volna büszkeségeit megmutatni mindenkinek. Anne felé csapott az üveggel. Savra számítva Ruby készült a fájdalomra, de meglepetésére a folyadék nem maró anyag volt. A hűvös és furcsa érzésű folyadékban daraszerű szemcsék voltak és az anyag fénylett Ruby bőrén. Anne folytatta a locsolást, amíg a lány domborulatai nem ragyogtak a bár világításában. Ezután könnyedén elővette az üveg nyakán levő rongy alá rejtett doboz gyufát.
Ruby nagy levegőt vett és meredten nézte a gyufát a lány kezében. A gyufaszál meggyújtásának hangja szinte sértette a fülét. A vörös tündér Ruby kinyújtott, fényesen csillogó karjára pöckölte az apró lángot. Ruby felsikoltott amikor a lángok végigszáguldottak a karján és testén. A földre rogyott és sikoltozva ide-oda forgolódott, de a lángok nem aludtak el, hanem tovább emésztették a testét. Visítása folytatódott akkor is, amikor az elégő idegvégződések miatt igazából tompult a fájdalma, mert az agya még őrizte a kezdeti kínszenvedést. Azután is sikoltozott, miután megszűnt a mozgása. Úgy tűnt, hogy ahol a folyadék érte, szinte csontig égett a teste. Anne korábban gondosan elkerülte Ruby arcát, így a lány vöröslő szemekkel és eltorzult arccal tudott rá felnézni, miközben teste többi része még parázslott. Anne közelebb lépett és az üvegben maradt folyadékot óvatosan a haláltusáját vívó lány arcára öntötte. Az új kínt új sikolyok kísérték, ahogy Ruby feje lángba borult. Azután a hangja minden átmenet nélkül félbevágódott, ahogy az agy felforrt az égő koponyában.
-Ez a tündér igazán trükkös volt. Tapsot Anne-nek! Köszönet minden résztvevőnek, akik lehetővé tették ezt a csodálatos show-t. Nekik köszönhetjük ezt az emlékezetes estét. Azok kedvéért, akik már a jövő évi show-n való részvételt fontolgatják elmondom, hogy a kiemelt kategóriákat majd júniusban jelentjük be. Folytatódjon a bál, amíg a nap fel nem kel! - mondta a műsorvezető és a party ment tovább.
Hasonló történetek
6409
Ekkor egy vastag asztalt állítottak föl. A két lányt levették a póznáról levetkőztették és olajjal kenték be. Az asztalra kötözték őket egymás mellé. Fejük egymás mellett volt. Az ősz törzsfőnök az asztal mellé lépett. Végigsimította a két fiatal izmos testet...
3783
Egy decemberi éjszakán becsípve kullogtam haza, olyan éjfél körül... a barátnőm Emese volt aki hazavitt, nem hagyta hogy többet igyak. Ezt csak elmesélésből tudom, mert nem voltam magamnál teljesen...
Hozzászólások
otto64 ·
Jól bánik a képekkel, és ritmikailag jó. Bár a tartalma élvezetet nem okozott, jól összerakott írás. Szerinten inkább írj valami más, hasznosabbat.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: