Horgászat 10.

Egy láda sörrel, pár colával és 3 üveg borral tértem haza a sarki boltból. Jutka csilingelő nevetése fogadott a lépcsőházba. Pisti elem jött és segített kipakolni a kocsiból.
- De jó kedve van Jutkának. - fordultam barátom felé - Lemaradtam valamiről?
- Nem hiszem - jött a bizonytalan válasz - nem tudom min szórakoznak a lányok. Én a grillt gyújtottam be, ők meg a konyhába készítik elő a halat.
Gyorsan lepakoltunk, aztán a konyha fele indultam. Üdvözölni akartam Magdit.
- Szia ... - és elakadt a hangom. Egy gyönyörűen lebarnult hosszú hajú szépség állt előttem. Kreol hamvas bőrén megtört a neonlámpa fénye. Citromsárga ruháját piros virágok díszítették, melyeknek szirmai között apró kolibrik mintha életre keltek volna minden egyes mozdulatára. Melleit és formás csípőjét még jobban kiemelte a testre szabott ruha. Hosszú combján megfeszülő anyag izgató hatására egészen legyökereztem a küszöbön.
- Na mi lesz? - szolalt meg Jutka - Kapok egy puszit, vagy ebbe a házba mindent a nőknek kell csinálnia?

Ezzel felém közeledve átölelt, és arcát várakozóan szám elé tartotta. Karjaim átöleltek, majd gyengéd baráti puszit nyomtam arcara. A hozzám simuló erotikus test nem hagyott hidegen. Farkam majd szétdurrant kíváncsiságában, és gyomromban ideges remegést éreztem.
- Éheztetted ezt a srácot? - nevette el magát Jutka, miközben Magdi felé fordult - Alig ér hozzá egy nőhöz, máris szűk lesz a nadrágja.
- Mit csináltál ezzel a nővel? - kérdeztem Pistit - Nem elég, hogy úgy öltözik, hogy az ember majd elveszíti az eszméletet, ha ránéz, de még a szája is kétszer akkora lett, mióta utoljára láttam!
- Ez még semmi. Várd meg míg a diákat meglátod. Megfordult és kiment az udvarra, mint akinek sürgős dolga támadt a grill mellett. Valami nyugtalan feszültséget hagyott maga után.
- Mi történt a nyaralásotokon? Csak nem estél teherbe egy fekete sráctól? - fordultam megint Jutka fele, kekeckedve.
- Az biztos nem, de a feketével nem vagy túl távol az igazságtól. Jött a válasz, miközben Jutkának elkomolyodott az arca.
- Lefeküdtél egy szerecsennel? - kérdezte Magdi egyre nagyobb érdeklődéssel a szemében.
- Hát tulajdonkeppen kettővel. De majd úgy is mindent megtudtok, a vacsora után. - aztán megfogta a tálat, amibe a halak pácolva várakoztak, és megindult az udvar felé.

Összenéztünk Magdival.
- Hát ebből nem lesz nagy házibuli - jegyeztem meg, miközben Magdit magamhoz húztam. - Nem gondolod, hogy amíg ők a halat sütik, mi levezethetnénk egy kis szexuális feszültséget? - ezzel egyik kezem szoknyája alá csúsztattam, és bugyiját félrehúzva simogattam göndör hajú cicáját.
- Hagyd ezt most kérlek. - tolta el kezemet gyengéden - Valami történt a kettőjük között, és nem hiszem, hogy nagy segítség lenne nekik, ha mi a konyhába ugrándozunk. Inkább menjünk ki, és szedjük széjjel őket, aztán próbáljuk meg egyenként kideríteni, mi történt velük. Neked nem mondott Pisti semmit az üzemben?
- Nem. Én ugyan párszor kérdeztem, hogy milyen volt a nyaralásuk, de ő csak annyit mondott hogy OK. És mindig kikerülte ezt a témát.
- OK. Hat ez nem éppen meggyőző. - gondolkodott el Magdi - Én segítek Pistinek a halsütésben, te meg megteríted az asztalt Jutkával. Hátha külön-külön többet megtudunk tőlük. De hozzá ne nyúlj Jutkához! Nehogy Pisti még bolondabb legyen!

A télikertben terítettük meg az asztalt. A nagy tetőablakokon keresztül szabályosan bevilágította a szobát a hold sárgás fénye, és a csillagok szikrázva pompáztak a fejünk felett. Az asztal közepén álló öreg petróleumlámpát feltöltöttem illatosított lámpaolajjal, majd miután meggyújtottam, Jutkához fordultam. A gyenge fény remegve játszott hajlatain, és árnyéka egy élő képet varázsolt környezetére.
- Nézd milyen szépek a csillagok. - kezdtem a beszélgetést - Csak mintha kissé elkéstek volna. Ennyi csillag normálisan csak Augusztusban van az égen. Most pedig mar Szeptember vége fele közeledünk.
- Igen - válaszolt Jutka, és egy pillanatra elgondolkodott. - csak a víz csobogása hiányzik. Kár, hogy elszúrtam a nyaralást. - mondta, és egy könnycsepp pergett le szép arcán.
- Üljünk le egy kicsit. - kijjebb húztam az egyik széket és egy papírzsebkendőt nyújtottam felé.
- Kösz. - szepegte, és nedves szemét törölgette, majd pisze orrát dörzsölve motyogni kezdett - Ne haragudj, hogy elrontottuk a vacsorátokat.
- Ne hülyéskedj! Ha nekem szükségem van rátok én sem kérdezem meg, hogy zavarhatok-e. Mire jó a BARATSAG ha az embernek elnézést kell kérnie a könnyeiért? - kis szünetet tartottam, majd megkérdeztem. - A fekete srácok miatt van?
- Nem. Miattam. Én voltam hülye, hogy belementem. – mélyről jövő zokogásba kezdett. Egyik kezével a szétázott zsebkendőt szorongatta, másikkal kezembe kapaszkodva szabályosan rázkódott a sírástól.

Kinéztem, és nem láttam senkit a grill mellett. Magdi a kerti asztal mellett ült. Pisti előtte a füvön, és fejét Magdi ölébe hajtotta. Szerintem ő is sírt, de legalábbis igen le volt törve.
- Meséld el mi történt. Biztos, hogy csak félreértés az egész.
- Nem. Ez nem volt félreértés. Ez hülyeség volt. Az én hülyeségem.
- De mi volt az a hülyeség, ami ennyire kikészített benneteket? Összevesztetek valamin?
- Nem. Még rosszabb. Mióta hazajöttünk Pisti nem beszél velem, és ez sokkal jobban faj, mintha veszekedne.
- Jó, de most már tényleg mond el mi történt. - és mind két kezemmel megfogtam Jutka kezét.
- Hat azt tudod, hogy a cégetek egy lakókocsit állított fel az egyik tengerparti Camping-ben. És, hogy mi oda mentünk augusztus utolsó két hetében. Egész jól kezdődött. A kocsi előtt volt egy kis falazott grill, mellette vízcsap, a másik oldalán meg konnektor, ahova a lakókocsi volt rákapcsolva. Este meggyújtottuk a tüzet, és elkészítettem a vacsorát. Bográcsgulyás nyílt tűzön. Egész jól sikerült. Ellenben nem csak a bogarakat hívogatta a tűz fénye, hanem a szomszédokat is a kaja illata.

Egy ötven körüli házaspár. Gisella és Béla. Még a kommunista rendszerben szöktek ki Ausztriába, és onnan Németországba. A férfin meglátszott a sok éjszakai munka, de a nő elég jól tartotta magát. Valahonnan előkerült egy üveg brendi, és két üveg vörösbor.
- Hát az elég veszedelmes keverék - jegyeztem meg, melyen Jutka szemébe nézve.
- Az. - mondta, és megint sírásba kezdett - Minket is megbolondított. Az este egész jól elmúlt, és vidám beszélgetés közben kiderült, hogy a közelben van egy nudista strand, ahová ők minden reggel átmennek, és csak este jönnek vissza. Felajánlották, hogy másnap elvisznek bennünket is, hiszen úgy sincs ezen a strandon különösebb, illetve érdekesebb dolog, ami az embert egész napra lekötné. Megbeszéltük, hogy másnap reggel kilenckor találkozunk, bemegyünk a közeli faluba bevásárolni, aztán közösen átmegyünk a nudista strandra. Reggel korán felkeltem, elkészítettem a kávét, és pár szendvicset, majd felébresztettem Pistit. Pontosan indultunk. A falusi boltos éppen nyitott mikor odaértünk. Gyors bevásárlás, tankolás, képeslapok elküldése. A sorompónál Béla valamit mondott az egyenruhába bújtatott portásnak, mire az felnyitotta a sorompót, és mi begurultunk a nudistatelepre.

A kocsit leparkoltuk, és egy palánk mellett letelepedtünk. Szép tiszta ápolt strand volt, színes napozókosarakkal, fehér homokkal. Egész nap beszélgettünk, és iszogattunk. Elég fiatal korosztály látogatta a telepet. Pisti néha-néha hasra fordult, és úgy nézett rám, mint akinek homok ment a szájába. Nekem nagyobb szerencsém volt. Csak a lábamat kellett összezárni, és mar is el tudtam titkolni érzéseimet. Volt pár igen jóképű srác a strandon, akit nem löktem volna le az ágy széléről. Aztán jött két fekete fiú, hatalmas szerszámokkal. Én meg filmen sem láttam akkora dorongokat. Igen gyorsan beszéltek, erőteljes kézmozdulatokkal adva kísérve szavaikat, és sűrűn felénk fordultak. Este aztán visszamentünk a camping-be, megcsináltam a vacsorát, és alig fejeztük be az evést, Gizella jött át hozzánk, megkérdezte lenne -e kedvünk táncolni. Letusoltunk, felöltöztünk és átmentünk a másik lakókocsihoz. Béla kinn dohányzott a kocsi előtt, Gisella pedig fésülte a hajat. Hamarosan elkészült, aztán indultunk.

A falu szélén egy régi mozi épületében volt egy közepes minőségű disco. Hangos zene, füst villogó fények és sok-sok alkohol. Béla elment Pistivel sörér, én meg ott maradtam, és beszélgettem Gisellával.
- Oda nézz milyen jó feneke van annak a magas srácnak - hívta fel figyelmemet új barátnőm .
- De szívesen belekarmolnék. Szerintem elpirultam, mert mikor rám nézett először csodálkozott, majd elnevette magát.
- Te kis ártatlan. Csak nem azt akarod mondani, hogy te a férjeden kívül még senkivel sem feküdtél le? Ezt úgysem hinném el neked. Ahhoz túl jó formád van, hogy egy férfira elpocsékold. - és mélyen a szemembe nézett.
- Hat azt nem mondanám, hogy soha, - dadogtam megszeppenve tekintetétől, - de nem túl sűrűn. Miért te többször is megcsaltad a férjedet? - kérdeztem vissza, és magam sem tudom miért, mintha megnyugtattak volna Gisella szemei.
- Béla a férjem, de nem az uram. Mi mindig azt csináljuk amit akarunk. – válaszolt nyíltan kérdésemre, és lassan mesélni kezdett.
- Tudod Béla egy nagyon jó szerető, és nagyon gazdagon van megáldva fantáziával és állóképességgel. De nem lehet minden este marhapörköltet vacsorázni, akár milyen jól is van elkészítve. Egy idő után unalmas lesz. A nyolcadik házassági évfordulónkon hosszan elbeszélgettünk, és biztosított róla, hogy ő engem nagyon szeret, de szeretne más nőt is megsimogatni anélkül, hogy az a mi kapcsolatunkon foltot ejtene. Tehát megállapodtunk, hogy e naptól kezdve mindenki azt csinál amit akar, de a másiknak pontos beszámolót tart.
Én az első hónapban kissé huzakodtam.

De mikor Béla vagy az ötödik kalandjáról mesélt, felbátorodtam, és egy vasárnap délelőtt megtört a jég. Abban az időben Frankfurt belvárosának szélén laktunk egy nagy bérházban. Két szoba kis fürdőszoba és wc. A tetőn volt egy mosókonyha szárítóval, de a tetőtérben is ki lehetett teregetni, ha nem fújt túl erősen a szél. A házban több egyetemista is lakott. Egyik vasárnapon korán keltem, és felmentem a mosógépet telerakni szennyessel. Vittem egy könyvet magammal, hogy gyorsabban múljon az idő. - Gisella kisebb szünetet tartott. Én titokban reméltem, hogy Pistiék nem jönnek vissza túl korán, és megtudhatom, hogy végződött Gisella kalandja. Egy korty vörösbor után aztán fojtatta.
- Alig kezdtem el olvasni, kivágódott az ajtó és egy zsák röpült a terem közepére, amit egy fürdőköpenybe bujtatott magas fekete fiú követett, egy másik zsákkal. Egészen megszeppent mikor észrevett.
- Elnézést - szólt hozzám zavartan - nem gondoltam, hogy ilyen korán van itt valaki. - aztán megpróbálta rendbe szedni meglazult köntösét.
- Jöjjön nyugodtan - válaszoltam - van elég hely, a másik két mosógép üres. - válaszoltam, és magam is elcsodálkoztam bátorságomon.

Ebben az időben Frankfurt nem tartozott a legbiztosabb városok köze, és korán reggel egy idegennel egy bérház tetején? ... Na mindegy.
- Ne tessék haragudni, hogy ilyen illetlenül vagyok öltözködve, de tényleg nem gondoltam rá, hogy valaki rajtam kívül még felkel és mosással kezdi a vasárnapot. Itt hagyhatnám a zsákjaimat egy pillanatra? Mindjárt jövök, csak veszek magamra valamit.- és elindult az ajtó felé.
- Maradjon nyugodtan. - szólítottam vissza - Azt hiszem igaza van, és ebben az időben tényleg nem nagyon valószínű, hogy valaki is itt zavarni fog. És miattam tényleg nem kell feszélyeztetni magát. Korházban dolgozom, és elég embert láttam már fürdőruhába, sőt anélkül is. - erre kissé bizonytalanul megállt, visszafordult, és a zsákok tartalmát a mosógépbe tette. Én olvastam tovább, legalább is úgy tettem, de azért figyeltem mit csinál. Mikor leguggolt a gép elé, köpenye szétnyílott, és egy igen nagy csillogó fekete szerszámot pillantottam meg. Egész testemet elöntötte egy hőhullám, és fékezhetetlen vágyat éreztem, hogy megérinthessem ezt a fiatal egyetemistát. Bugyim átnedvesedett, és attól féltem szoknyám is nedves lesz. Le akartam csúszni a mosógépről, de szoknyám fennakadt a sarkán, és úgy lógtam ott, mint zokni a szárítókötélen.
- Ne haragudjon - szólítottam meg a nekem éppen hátat fordított fiút - tudna segíteni? Fennakadt a szoknyám a gép sarkán. – rám nézett, majd közelebb lépve szemügyre vette a helyzetet.
- Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha visszaülne először a gépre, mielőtt elszakítja a ruháját. - válaszolta, és bátortalanul segítségre emelte kezeit.

Én átkaroltam, és ő felemelt, kiszabadította a ruhámat, majd lesegített a mosógépről. Ekkor néztem először a szemébe. Szelíd őz szemei voltak, és engem egészen megbabonáztak. Nem engedtük el egymást, hanem egymás szemeibe nézve egyre közeledett arcunk, míg aztán nem bírtam tovább és szájon csókoltam. Nem húzódzkodott. Sőt! Átölelt még jobban, és úgy éreztem, mintha lelkemet teljesen a hatalmába kerítette volna. Combomon egy meleg, egyre duzzadó nyomást ereztem. Mikor elengedett, Farka nem fért már be köntöse alá. Makkja bíborvörösen duzzadt, és áhítattal nyújtózkodott felém. Kezembe vettem, majd letérdelve közelítettem arcomhoz. Vastag, megduzzadt erek hálózták be, és erős dobogással egyre nőt a kezemben. Gyengéden megpusziltam, nyelvem hegyével ízlelgettem, majd a makkot szopogatva szamba engedtem. Ekkorra már teljes szépségében megmerevedett, és erősen, nyelvemmel is jól érezhetően luktettek erei.

Zacskója olyan volt, mint egy frissen bokszolt dohányzacskó. Bőre sima, bársonyos, majdhogy nőies tapintású. Feneke kicsi, kemény, lába izmos, mint egy hosszútávfutónak. Lassan kivettem számból a farkat, és hasát puszilgatva felálltam. Megint megcsókolt, de most csak egyik kezével ölelt át, a másikkal ügyesen kigombolta blúzomat. Nem volt rajtam melltartó, és az akkor még jó állású melleim hamar kibújtak takarójuk alól. Barátom lejjebb hajolt, nyelvével a melleimen játszott. Először csak puszilgatta, aztán nyelve hegyével cirógatta, bimbóimat, és ajkai néha melyen beszívták a felizgatott gombokat. Kezei megszabadítottak szoknyámtól, és hamarosan átnedvesedett bugyimtól is. A hónom alá nyúlt, felemelt és ráültetett a mosógépre. Kezeimre támaszkodva minden féle ellenállás nélkül átengedtem magam akaratának. Nyelve hasamat, majd combom belsejét csiklandozta. Egyszerre mintha puncim begyulladna, forróság öntött el, és a következő pillanatban nedvem végig csorogtak fenekem partján, és tócsába gyűlt a rezgő mosógépen. Nyelve csiklómat izgatta. Ujja hüvelyem falát masszírozta, és én azt hittem mindjárt elájulok.

Aztán felemelte lábaimat, maga is felmászott a mosógépre, és ágaskodó pallosával közelített felém. A mosógép nekiállt centrifugázni a ruhákat. Farom ide-oda dobálódzott. Puncim izzott, és egész testem majd szétrobbant a vágytól, hogy fekete bőrét magamon érezhessem. Mikor hozzám ért, úgy éreztem ismételten elveszítem a szüzességem. Először is mert ez volt az első eset, hogy házasságomon kívül más is hozzám ért, másodszor ekkora szerszám még soha azelőtt nem járt bennem. Rövid, ütemes lökésekkel egyre beljebb és beljebb tolta belém azt az édenfa keménységével vetekedő fekete fegyvert. Úgy ereztem magam, mintha sámfára húztak volna. Kis idő után aztán visszább húzódott, hogy ütemes lökéseivel és a mosógép rázkódásával a mennyek országába terelje érzéseimet. Gyomrom összehúzódott, lábam között patakocskákban folyt le az izzadság, lélegzetem elakadt, és szédelegve remegő testel izmaim megfeszültek. Egy hangos sikítással adtam tudtára, hogy elértem célomat. Izmaim megint elernyedtek, térdeim remegtek, lélegzetem nehéz, és fáradt lett.

Ő még párszor belem tolta farkat, aztán hirtelen nagy cuppanással kihúzta, és tartalmat a hasamra engedte. Meg sose láttam ennyi spermát. Az egész hasamat, melleimet betakarta, sőt valamennyi meg arcomra és hajamra is került. Leszállt a mosógépről, engem is lesegített, majd pihegve nagy öreg asztalnak támaszkodott, ami súlya alatt hangosan megnyikordult.
- Na még jó, hogy nem erre az asztalra tettel - mosolyogtam rá - biztos szétesett volna alattunk.
- Azért választottam inkább a mosógépet. - mosolygott vissza, és fürdőkabátját magára terítve nekiállt ruhákat kiszedni a gépből. Kinyitottam a csapot, megmosakodtam, felöltöztem, és a mosógépből átpakoltam a ruhákat a szárítóba.
- Minden hétvégén ilyen korán kelsz? - kérdeztem, mielőtt kiléptem volna a tetőre.
- Majdnem mindig. - jött a válasz - Te is?
- Nem. Normálisan nem kelek fel csak kilenc és tíz között. Persze csak ha nem kell dolgoznom.
- Remélem még találkozunk - vissza fordult zsákjához, én meg kimentem a tetőre a reggeli friss levegőt élvezni.
- És mi történt később? - kérdeztem mivel Jutka abba hagyta beszámolóját.
- Alig fejezte be Gizella történetet, visszajött az asztalhoz Pisti és Béla.