Hatsepszut fáraónő nyakéke--Első fejezet

A i. e. 16-10. században került trónra kiskorú mostohafia, III. Tothmesz helyett, Hatsepszut fáraónő. Egyiptomban nem volt ritka a női uralkodó, ám ő kivételes személyiség volt. A királynő uralkodását látványos épitkezésekkel és a kereskedelem fejlesztésével kívánta emlékezetessé tenni.
Hatsepszut fáraónő születése csoda volt. Amikor világra jött a kislány nem kapott levegőt. A bába ekkor egy nyakéket tett a haldokló újszülött nyakába. Ez a nyakék csodálatos volt. Núbiában bányászott aranyból alkották. A berakása ametiszt és türkiz drágakőkből készült. Az ékszeren volt még egy medál is. Ez a medál egy aranytallérhoz volt hasonló. Ebbe három csillag volt bevésve. Amikor a nyakék már a baba nyakán volt, az felsírt, így jelezve, hogy kap levegőt és megmenekült Anubisztól, a halál és a balzsamozás sakálfejű istenétől. A nyakék mindig a fáraónőn volt. Sosem vált meg tőle. Hiszen a nyakéktől különleges ajándékot kapott: az örök életet. Ennek az ékszernek köszönhette, hogy mindvégig erős, akarat teljes uralkodó volt. És persze ez az ékszer hatalmas, természetfölötti erővel ruházta fel. A királynő befolyásolhatta az időjárást, a természetet és a birodalma lényeit.
De történt valami, ami örökre megváltoztatta az életét...

Amikor meghalt a férje, magára maradt a mostohafiával. Az egyik napon új szolgáló jött a palotába. A királynőt teljesen elvarázsolt a férfi. Egyik este magához hívatta, hogy szeretkezzék vele. Amikor a királynő elaludt, az megpróbálta levenni a nyakéket Hatsepszutról, de amint az ékszer kapcsát szétválasztotta a medál három felé tört, és eltünt a nyakék a medállal együtt.
A fáraónő kivégeztette a szolgát, és megparancsolta varázslóinak és papjainak, hogy keressék meg az eltűnt ékszert. De nem csak ők keresték. A világon élő összes teremtmény, akik meg akarják találni a világ leghatalmasabb erőforrását és a vele járó örök életet.

2007 nyara

A világot az embrek uralják. De még ma is köztünk élnek a csodás lények. Boszorkányok, varázslók, démonok, koboldok, tündérek olvadtak be az emberek világába. Különleges képességeiket nem használják az embrek előtt. Néhányuk nem meri elfogadni, hogy ki is valójában, ezért embernek vallja magát. Mások pedig nem tudnak beletörődni, abba, hogy az emberek nem is tudnak létezésükről. És vannak, akik, hatalomra akarnak törni. A lényeknek e csoportja egyre inkább erősödik és gyarapodik. Számukra csak egyetlen egy megoldás van: a háború, ami már-már elkerülhetetlen. De ahhoz, hogy legyőzzék az embereket és fegyvereiket, meg kell szerezniük Hatsepszut nyakékét, ami hatalmas erővel ruházza fel a viselőjét, így lesz az elpusztíthatatlan. És meg kell keresniük a kiválasztotatt is, aki majd elvezeti őket a nyakékhez.

Nora Lonerts csak nagy nehezen kelt fel. Kikászálódott az ágyából, majd megállt előtte. Felemelte jobb kezét és suhintott egyet a levegőbe. Mintha egy láthatatlan szellem ágyazott volna be. Aztán egyet tapsolt és engedelmesen szétnyiltak a sötétítő függönyök.
Különlegesnek érezte magát, hisz oly erő birtokában volt, ami csak néhány lénynek adatott meg. Boszorkány volt.
Ha valaki különleges képességekkel rendelkezik, az egyben áldás és átok. Természetfölötti dolgokat tesz, így téve napjait még kényelmessebbé. De az emberek elkerülik, megalázzák, mert félnek a nem átlagos dolgoktól. A lánynak még mindig megmaradt az a fájdalmas emlék, amikor emberek között volt. Az iskoláiban senki se barátkozott vele, sőt még a tanárok is ellenszenvesek voltak. Ekkor talált rá igaz barátjára: a könyvekre. Amikor csak tehette olvasott. Ha szomorú vagy bánatos volt, mindig egy izgalmas, szórakoztató regénnyel vidította fel magát. Később maga is írni kezdett. Otthon dolgozott, és ennek örült is, mert így legalább nem kellett emberek között töltenie el az egész napját.
Nora elkészítette a reggelijét. Gyorsan be is lakmározott, mert ma be kell mennie a könyveit kiadó cég igazgatójához, hogy beadja legújabb szerzeményét. Egy narancssárga blúzt és egy farmert vett fel. Nem panaszkodhatott. Szép, formás teste volt. Sötétbarna, hullámos haját lófarokba fogta össze, csak két tincset hagyott szabadon. Az arcához legközelebb álló hajtincseket. Ezek vörös színüek voltak. Szerencsére az emberek azt hitték, hogy ez csak két festett tincs. Csakhogy ez a két tincs, akkor vállt vérvörös színűvé, amikor a lány először használta a birtokában lévő erőt. Szemei kétszínűek voltak, a belső körben világosbarna szín volt, míg a zöld szín, úgy vette körül a barnát, mint egy gyűrű. A lány csak egyetlen egy dolgot szeretett volna elrejteni magán. Egy tetoválást, ami a születése óta, bal felső karjának a belső felületén éktelenkedett. Ez a tetoválás nem vol nagy. A lány karján egy fáraónő neve állt: Hatsepszut. Nora nem értette, hogy ez mi akar lenni vagy jelenteni.
Karórájára pillantott. Már csak fél órája van ahhoz, hogy beérjen időbe a főnökéhez. Megitta a kávéját, és már indult is a kiadója cégéhez.

-----------------------
Tar Melinda--Melisz
-----------------------